Mi történt a Pátkai-víztározóval? Az ELTE feltárta a vízminőségromlás okait

• Jó fogás
• 2026. február 5.
• 0

Az ELTE kutatása szerint a Pátkai-víztározó vízminőség-romlását főként a nem megfelelő halgazdálkodás és a tápanyagterhelés okozta.

💧 Mi okozta a vízminőség romlását?

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, és nem a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött. Erre jutott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása.

A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából.

🔬 Hogyan vizsgálták a múltat?

Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel elemezte a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait.

A cél az volt, hogy feltárják a vízminőség romlásának okait, és megértsék, milyen lépések szükségesek a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentéséhez.

🧪 Négy évtized egy üledékben

A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével zajló kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a tározó állapotát 1983-tól napjainkig.

Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében működő kutatócsoport az üledékben megőrződött:

• árvaszúnyog-maradványok,
• pollenek,
• átfogó geokémiai adatok

alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

⏳ Három korszak, három eltérő állapot

1983–1997:
A kialakítást követő időszakot a lecsapolás és az újratöltés zavarta meg. Az instabil szakaszt oxigénszegény környezet, magas hordalékarány és alacsony biológiai produktivitás jellemezte.

1997–2015:
Ez volt a tározó „aranykora”. A stabil vízszint mellett gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult az oxigénellátottság, nőtt az ökológiai sokféleség.
👉 A kutatók ezt az időszakot hivatalos referenciaállapotként jelölték ki a helyreállításhoz.

2015–2022:
Gyors ütemű romlás indult el. A szervesanyag-tartalom drasztikusan nőtt, a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése végül a 2024-es leürítéshez vezetett.

🐟 Mi állt a romlás hátterében?

Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője szerint az eredmények egyértelműek.

A vízminőség romlását elsősorban:

• a tározón belüli halgazdálkodás,
• az intenzív haltelepítés és etetés,
• valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése

okozta. Ezek a hatások összefüggnek a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb csapadékeloszlással is.

🚰 További terhelő tényezők

A negatív folyamatokat súlyosbította a tározót tápláló Császár-víz vízének elvezetése a patak felső szakaszán. Emiatt a mederben magas arányban jelent meg tisztított kommunális szennyvíz.

♻️ Van visszaút?

A szerzők hangsúlyozzák: a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása.

A javasolt lépések között szerepel:

• körültekintő mederkotrás,
• a horgászat szabályozása,
• a ragadozó halak arányának növelése,
• a Császár-víz vízminőségének javítása.

🎯 A cél a 1997–2015 közötti stabil, egészséges állapot visszanyerése.

Forrás: pecaverzum.hu