Az inváziós nutria terjedése és veszélyei hazánkban

• Jó fogás
• 2025. november 12.
• 5
• 0

A nutria aranyosnak tűnik, de veszélyes inváziós faj hazai vizeinken. Megismerhetjük terjedését, hatásait és visszaszorítási lehetőségeit.

A nutria Dél-Amerikából származó, gyorsan terjedő inváziós faj, amelyről Juhász Erika, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa osztotta meg véleményét.

„Izgalmas élmény megfigyelni, ám nincs helye a hazai vizeinkben.”

A kutató szerint az átlagember főként az élményt és az aranyos, szőrös állatot látja, nem pedig a természetes élőhelyekre gyakorolt negatív hatásokat. Emiatt a visszaszorítás lakossági ellenállásba ütközik.

„Gyérítésére ezért sok helyen nem vállalkoznak, vagy ha mégis vállalkoznak rá, nem hozzák nyilvánosságra, nincs kommunikáció.”

Miért problémás a nutria? 🌱💦

• Rendkívül szapora: évente 2 alkalommal 2–12 kölyköt fial.
• Ökológiai hatás: egyes őshonos fajokra direkt negatív hatással van, mások esetén a vízparti növényzet rágásával veszélyezteti búvó- és fészkelőhelyeket.
• Élvefogó csapdával könnyen befogható, húsa ehető – tehát etikus és hasznos módszer is létezik az állomány kontrollálására.

A nutria élete és terjedése 🌊🐾

• Hazánkban a második legnagyobb rágcsáló a hód után, testsúlya 4–8 kg.
• Kedveli a tiszta vizű, vízinövényekben gazdag területeket, és kis családokban él: egy domináns hím, több nőstény, fiatalokkal.
• Tápláléka: gyékény, nád, káka, hínár, békalencse, de gazdasági növényeket is fogyaszt.
• Magyarországon először a Duna, mellékágai és az Ipoly mentén jelent meg, majd terjedt a Dráva és a Mura mentén.
• Természetes ellenségei: vörös róka, aranysakál, szürke farkas, nagytestű ragadozómadarak.

Miért kell fellépni a nutria ellen? ⚠️

• Az Európai Unió veszélyt jelentő inváziós fajok listáján is szerepel.
• Ökológiai károk: vízinövényzet rágása, partmenti ásások, árvízvédelmi problémák.
• Visszaszorítása nehéz: jelentős állomány esetén költséges vagy lehetetlen.
• Magyarországon csak külön engedéllyel vadászható, legálisan szelektív módszerekkel.

Forrás: pecaverzum.hu