Védett halak, inváziós fajok és új módszerek: meglepő eredmények a főcsatornából

• Jó fogás
• 2025. november 30.
• 2
• 0

A főcsatorna mesterséges, mégis gazdag élővilágot rejt. A kutatás 23 halfajt mutatott ki, több ritka és inváziós fajt is.

Mit rejt a Nagykunsági-főcsatorna? – Meglepő eredményeket hozott a részletes halkutatás 🐟🔍

A Debreceni Egyetem kutatói négy különböző szakaszon vizsgálták meg a Nagykunsági-főcsatorna halállományát, és a felmérés igencsak beszédes eredményeket hozott. A kutatás során 23 halfajt és összesen 3458 egyedet azonosítottak.

Bár a csatorna mesterséges vízfolyás, mégis meglepően változatos halközösségek élnek benne – köztük két védett fajjal is: a halványfoltú küllővel és a szivárványos öklével. 🌿🐟

🔌 Modern módszerek – többféle mintavétel, pontosabb kép

A szakemberek több protokollt is alkalmaztak:

• az EU Víz Keretirányelv 500 méteres mintavétele,
• a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) 600 méteres szakasza,
• valamint egy különleges eszköz: az elektromos kece, amely a fenéklakó fajok gyűjtésére alkalmas.

A kutatók kiemelték:
„A kecével olyan fajok kerültek elő, amelyek a part menti elektromos halászattal rejtve maradtak volna.”

Az eszköznek köszönhetően olyan ritka fajok is előkerültek, mint a védett halványfoltú küllő és a vágódurbincs – ezekről korábban nem volt adat a főcsatornából.

📊 Mit mutatott a vizsgálat?

A négy helyszínen eltérő halközösségek élnek, de néhány faj rendszeresen felbukkant:

• küsz (632 egyed)
• fekete törpeharcsa (549)
• bodorka (533)

A vízrendszerben nyolc idegenhonos faj is jelen van, többek között az amur, az ezüstkárász, a naphal, valamint négy különböző géb.

A gébfajok – különösen a feketeszájú és a folyami géb – több szakaszon is túlsúlyba kerültek.

A kutatók szerint:
„Ez az eszköz egyértelműen hatékonyabb a fenéklakó fajoknál. A gébekre szinte mágnesként hatott.”

🧬 Ökológiai minősítés: közepes és gyenge állapot

A halközösség-alapú ökológiai minősítés szerint:

• három szakasz közepes,
• egy szakasz gyenge állapotú.

A háttérben elsősorban az idegenhonos fajok magas aránya és a halközösségek egyensúlyának megbomlása áll.

Érdekesség, hogy több helyen magas diverzitás társult rosszabb ökológiai állapottal, mivel a fajgazdagságot főként inváziós fajok növelték – ez a jelenség a pszeudodiverzitás.

🔎 Miért fontos a hosszabb mintavétel?

A két protokoll összevetése nem hozott jelentős különbséget, de a hosszabb mintavétel több ritkább fajt mutatott ki. Például:

• Kunhegyesen a hosszabb szakasz hozta meg a compót,
• Kuncsorbán pedig itt került elő az amur, a balin és a folyami géb.

🌊 Összegzés – meglepő gazdagság egy mesterséges csatornában

A kutatás bebizonyította, hogy a főcsatorna – mesterséges eredete ellenére – értékes, sokszínű élővilágot tart fenn.

Ahogy a tanulmány készítői fogalmaztak:
„A csatorna alkalmas élőhelyet kínál ritka és védett halfajok számára is. A kece ráadásul olyan adatokkal szolgált, amelyek nélkül sok fontos információ rejtve maradt volna.”

A szakemberek javasolják az elektromos kece alkalmazását más alföldi csatornákon is.

A Nagykunsági-főcsatornában kimutatott 23 halfaj:

1. dévérkeszeg (Abramis brama)
2. küsz (Alburnus alburnus)
3. fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
4. karikakeszeg (Blicca bjoerkna)
5. ezüstkárász (Carassius gibelio)
6. amur (Ctenopharyngodon idella)
7. ponty (Cyprinus carpio)
8. csuka (Esox lucius)
9. sügérkeszeg / vágódurbincs (Gymnocephalus cernua)
10. kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica)
11. naphal (Lepomis gibbosus)
12. balin (Leuciscus aspius)
13. folyami géb (Neogobius fluviatilis)
14. feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
15. sügér (Perca fluviatilis)
16. tarka géb (Proterorhinus semilunaris)
17. szivárványos ökle (Rhodeus amarus)
18. halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi)
19. bodorka (Rutilus rutilus)
20. süllő (Sander lucioperca)
21. vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
22. harcsa (Silurus glanis)
23. compó (Tinca tinca)

Forrás: pecaverzum.hu