A legkülönfélébb trükköket vetik be a rapsicok Szabolcsban
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is komoly problémát jelent az orvhorgászat és az orvhalászat.
A halőrök évente 300–350 esetben leplezik le azokat, akik engedély nélkül horgásznak vagy tiltott módszerekkel próbálnak halat fogni, ezzel több milliós, akár tízmilliós kárt okozva a szövetségnek és a magyar államnak.
„Az a helyzet, hogy Magyarországon – így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – bizonyos termékekért az emberek nem szeretnek fizetni, inkább próbálják ingyen megszerezni. Ironikusan fogalmazva ide tartozik az alma, a kukorica, de akár a hal is” – mondta Fesztóry Sándor a szon.hu-nak.
A Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az orvhorgászat és az orvhalászat továbbra is jelentős probléma mind Magyarországon, mind a megyében. „Éves szinten halőreink 300–350 alkalommal intézkednek a megyei folyóvizeken, tavakon és holtágakon” – tette hozzá.
A leginkább érintett települések azok, amelyek közel fekszenek vízhez, és ahol sok a hátrányos helyzetű vagy alacsony életszínvonalú lakos. A leggyakoribb szabályszegések az engedély nélküli horgászat, a megengedettnél több bot használata és a tiltott módszerek alkalmazása, például a gereblyézés.
A kárt nehéz pontosan meghatározni, mert nem ismert, meddig folyt a jogosulatlan horgászat a lebukás előtt. Becslések szerint a szövetségnek és az államnak okozott veszteség több millió vagy akár tízmillió forint is lehet, amely tartalmazza a be nem fizetett engedélyek árát és az eltulajdonított halak értékét.
Fesztóry szerint folyamatosan dolgoznak az orvhorgászat visszaszorításán. „Az elmúlt években javult a helyzet: amikor 8–9 éve átvettük a vizeket kezelésre, több mint 400 feljelentés volt évente. Bár a mai számok is magasak, a kezelt terület hatalmas: 454 folyókilométer és több mint 5 ezer hektár állóvíz, ebből 200–300 hektár alhaszonbérletben. Halőreink jelen vannak a folyókon, tavakon és holtágakon, a tettenéréseket drónok és vadkamerák is segítik.”
A szövetség 11 halőrrel és három drónnal dolgozik. A légi megfigyelőeszközöket főleg olyan helyeken használják, ahol másképp nem lehet ellenőrizni, mert az orvhorgászok gyakran előzetes figyelőt ültetnek ki a partra, hogy jelezzék a halőrök közeledtét.
„Az orvhorgászok nagyon rafináltak. Többször előfordult, hogy a halőrök végignézték, amint valaki a varsát felszedi, majd visszateszi a csónakba, a tettes később azt állította, véletlen volt. Végül az ügyet felmentéssel zárták” – idézte fel Fesztóry.
Sok horgász úgy gondolja, hogy többet kell fogniuk, mint amennyibe az engedély és a felszerelés került. „Gyakran előfordul a papíralapú fogási napló meghamisítása is. Ha az elektronikus naplók teret nyernek, ezek a visszaélések csökkenthetők. Reméljük, hogy a becsületes horgászok kerülnek túlsúlyba, és az illegális tevékenység háttérbe szorul. Ugyanakkor a horgászok számának növekedése a természetes vizekben nagy nyomást gyakorol a halállományra, ezért a telepítések továbbra is kulcsfontosságúak” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
Forrás: Pecaverzum
- A Duna legendája visszatért – de vajon meddig marad?
- Figyelem, természetbarátok: új inváziós faj hódítja a magyar vizeket
- Narancsos úszójú hal okozott fejtörést a Tiszán
- Titkos naptár a sikeres horgászathoz? Itt a 2026-os szolunáris naptár
- Horgászvezetés engedélyhez kötve Győr-Moson-Sopron megyében
- Szavak helyett tettek: mit hoz 2026 a magyar horgászoknak?
2026. január 7.
Narancsos úszójú hal okozott fejtörést a Tiszán
2026. január 6.
2026-os Velencei-tavi horgászrend: Minden, amit tudnod kell
2026. január 6.
Horgászvezetés engedélyhez kötve Győr-Moson-Sopron megyében
2026. január 6.