Az Alcsi Holt-Tiszát is meghódította a kerekfejű géb

• Jó fogás
• 2025. november 2.
• 11
• 0

A Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger térségéből származó pontokaszpikus gébfajok a 19. század óta folyamatosan terjeszkednek északi és nyugati irányba, egyre több édesvízi élőhelyet foglalva el. Gyors előretörésüket részben a vizek felmelegedése, részben pedig az emberi tevékenység segíti elő.

A kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) első Közép-Tisza-vidéki előfordulását 2017-ben jegyezték fel, a Nagykunsági-főcsatorna Abádszalókhoz közeli szakaszán. Két évvel később már a Hortobágy-Berettyóban és a Tisza alsó szakaszán is kimutatták jelenlétét.

Legutóbb, április 9-én, az Alcsi Holt-Tisza Szolnok belvárosához közeli részén fogták ki a faj két egyedét csalihalfogó emelőhálóval – számolt be róla Sólyom Norbert a Magyar Haltani Társaság honlapján.

A hal valószínűleg természetes úton jutott el a holtmederbe, a Kengyeli-csatornán keresztül, amely a Nagykunsági-főcsatornával áll összeköttetésben. A helyi horgászok beszámolói szerint a fajt már korábban is kifogták az Alcsi Holt-Tiszából, ami arra utal, hogy stabil populáció alakult ki a térségben.

„A Nagykunsági-főcsatorna több Közép-Tisza-vidéki csatornával, holtmederrel és halastóval is kapcsolatban áll, ezért feltételezhető, hogy a kerekfejű géb már számos vízrendszerben jelen van. Ennek igazolásához azonban célzott felmérésekre lenne szükség” – írta Sólyom Norbert.

Magyarországon jelenleg hét gébfaj él: a folyami géb, a tarka géb, a Kessler-géb, a kerekfejű (feketeszájú) géb, a csupasztorkú géb, a kaukázusi törpegéb és az amurgéb. Ezek közül csak az amurgéb számít jogilag inváziós fajnak, a többit spontán betelepülőként tartják nyilván.

A halkutatók ennek ellenére arra kérik a horgászokat, hogy egyik gébfajt se engedjék vissza a vízbe, mivel gyors terjedésük felboríthatja az őshonos halfajok egyensúlyát.

Forrás: Pecaverzum