Belebetegedett a süllő a horgász szákolásába
„Milyen betegsége lehet ennek a szegény süllőnek?” – kérdezte Ny. K. a Magyar Haltani Társaság (MHTT) Mit fogtam? rovatában.
„A Nagykunsági-főcsatornából fogott süllőn vízi penészgomba (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) felrakódást lehet látni” – írták a szakértők.
Hozzátették: ez az elváltozás valamely korábbi mechanikai hámsérülést követően (például egy horgász szákolását és a hal elszökését) alakulhatott ki a telelés során.
De hogy hogyan kerül egy ilyen betegség a halra?
A vízi penészgombák szabad szemmel is látható fonalakat növesztenek a halak bőrén, amelyek rátelepszenek a hal testfelszínére vagy akár az ikrákra is. A telepképződés igen gyors, és sajnos az egész haltestet is beboríthatja.
A hal természetes védelmi vonala, a testet borító nyálka segíthet gátolni a penész felbukkanását, ám ha ez megsérül, a gomba könnyen megindulhat.
Sajnos a halpenész nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem okozója lehet egy súlyos, járványossá váló halkórképnek, különösen ha a halak ellenálló képessége csökken például hideg, rossz minőségű víz vagy túlzsúfoltság mellett.
- Kősüllő vagy süllő? Ezek a részletek segítenek a biztos felismerésben
- Védett halak százai kerültek veszélybe
- Hideg hajnal vagy meleg délután: mikor érdemes három órát horgászni ősszel?
- Halünnep a tatai vár tövében: látványhalászat, koncertek és családi programok
- Meddig mehet a technika? Radarhasználati korlátozások a nemzetközi versenyhorgászatban
- Digitális újítás tette különlegessé a Fűzfás-zugi horgászversenyt
2026. október 27.
Több mint két tonna halat telepített a FŐHESZ a Dunába
2026. október 26.
Már több mint 300 tonna békalencsét távolítottak el a Bodrogból
2026. október 26.
Harcsákat és két tonna pontyot telepítettek a Ráckevei-Dunába
2026. október 24.