Élő határ: az Ipoly mozgásával rajzolja újra Magyarország térképét

• Jó fogás
• 2025. november 10.
• 3
• 0

Az Ipoly folyamatosan alakítja a tájat: új kanyarulatok, leváló holtágak és egy mozgó határ – így formálja a természet Magyarország képét.

Nem minden folyó marad egy helyben, mint a Duna 🌊Az Ipoly folyamatos mozgásban van, megállás nélkül kígyózik, kanyarog és formálja a tájat. Ennek eredményeként új kanyarulatok jönnek létre, amelyek idővel holtággá alakulnak – ezzel együtt pedig Magyarország és Szlovákia határa is időről időre változik. 🇭🇺🇸🇰

📍 Holtág születik Hontnál

Hont község környékén most különösen izgalmas folyamat zajlik: az Ipolyról éppen a szemünk láttára válik le egy új holtág.
A Nem víznek való vidék című dokumentumsorozat stábja is ellátogatott ide, hogy szakértőkkel együtt vizsgálja meg, mi történik pontosan ezen a kanyargó szakaszon – írja a 24.hu.

🌿 Szabad folyás, szabad változás

Az Ipoly ezen része szabályozatlanul kanyarog, vagyis nincs partbiztosítás, gát, vagy vízlépcső, ami megkötné a mozgását.
Ezért történhet meg, hogy új kanyarulatok jönnek létre, majd leválnak, és így holtágak keletkeznek – olyan természetes folyamatok, amelyek a Dunán és a Tiszán már rég megszűntek az emberi beavatkozás miatt.

„Egy túlfejlett kanyarulat közepén állunk most, ahol azt a folyamatot szeretnénk megfigyelni, hogyan erodálódik a part, miként történik egy kanyarulat lefűződése.”
– Török Gergely, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa

⚗️ Mit vizsgálnak a kutatók?

A szakértők az Ipoly áramlását, mederszintjét és hordalékát elemzik.
Céljuk, hogy jobban megértsék, hogyan zajlanak a természetes változások egy szabályozatlan folyóban – ez segíthet abban is, hogy a Tisza múltját és jelen problémáit (például bevágódását) megértsük és kezelni tudjuk.

🌊 A természet munkája

A folyó külső ívénél az áramlás gyors, ezért a part erodálódik – a víz apránként lecsiszolja, elhordja a földet. A belső ívben ezzel szemben lerakódik a hordalék, így ott a part épül. Ennek eredménye: egyre vékonyodó félszigetnyak, amely idővel átszakad.
Ekkor a kanyarulat leválik a főágról, és holtággá válik – ez akár néhány éven belül bekövetkezhet.

🐍 Az Ipoly „tánca”

Ahogy Török Gergely fogalmaz: az Ipoly egy meanderező folyó, vagyis nem fix nyomvonalon halad, hanem folyamatosan kígyózó mozgást végez.
Ez a mozgás az oka a kanyarulatok, majd a holtágak kialakulásának is. Egykor a Tisza is ilyen volt – amíg az ember kiegyenesítette.

🕰️ Mennyi idő alatt változik meg egy folyó?

A folyó alakulása függ az árhullámok számától és erősségétől, valamint a hordalék mennyiségétől is.
A kutatók szeretnék élőben megfigyelni, hogyan szakad át a part és válik le a kanyarulat – akár kamerán keresztül, akár személyesen. 🎥

🗺️ Élő határvonal

Az Ipoly különlegessége, hogy határfolyó Magyarország és Szlovákia között, így minden változása földrajzilag is jelentős.
Miközben új holtág születik, a folyó valójában újrarajzolja a két ország közötti határt – igaz, csak egészen kis mértékben.

🌍 Az Ipoly így nem csupán folyó, hanem élő, mozgó határ, amely megmutatja, hogy a természet soha nem áll meg.
💧 Folyik, formál, alkot – és mi szerencsére mindennek tanúi lehetünk. 💙

Forrás: pecaverzum.hu