Évtizedek óta nem látták, most mégis visszatért a Drávába
Ritka, szinte hihetetlen fogásról számoltak be Horvátországból: a Dráva folyóból egy kihaltnak hitt sima tokot (Acipenser nudiventris) emeltek ki szeptember 27-én.
A halat Dario Balog fogta Horvátországban a Križnica-sziget közelében, Golo Brdo településnél – írja a 24sata.hr.
A hatalmas példány 176 centiméter hosszú és 35 kilogrammos volt, a horgásznak pedig 40 perces küzdelem után sikerült kifárasztania.
>„Borzasztóan erős volt, többször is kiugrott a vízből, igazi harc volt a folyóban” – mesélte Balog, aki a küzdelem végén épségben visszaengedte a halat a vízbe.
A horgász elmondta, hogy eredetileg ragadozó halra készült, apró csalihalat kínált fel feeder boton, 35-ös damilon, 2-es méretű horgon. Körülbelül 20 perc telt el a bedobás után, amikor a bot hirtelen meghajlott, a zsinór pedig vadul kezdett lepörögni az orsóról.
A fárasztásban két társa, Mihael és Duro Tot halőr is segített. Balog szerint nélkülük nem sikerült volna partra húzni a ritka zsákmányt.
Egy eltűntnek hitt faj térhet vissza
A sima tokot a Duna vízgyűjtő területén évtizedek óta alig látták. A faj utolsó, hitelesen dokumentált előfordulása 2009-ből ismert.
>A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2021-es felmérése szerint a sima tok a Duna-medencében funkcionálisan kihaltnak számít, vagyis már nem alkot életképes populációt.
A halfajt Harka Ákos és Sallai Zoltán – Magyarország halfaunája című könyve szerint eredetileg a Fekete- és a Kaszpi-tenger partközeli vizeiben élt, ahonnan ívásra a folyókba vándorolt. Magyarországon egykor minden nagyobb folyóban előfordult, ma azonban már csak ritka vendégnek számít.
A sima tok az elmúlt évtizedekben hazánkban négy vízgyűjtőn bukkant fel:
- Duna: Ásványráró (1992), Gönyű (2018), Tát (2005), Ercsi (2019), Paks (2018), Gerjen (1992), Baja (1961), Báta (2009)
- Dráva: Hercegszántó (1989)
- Mura: Murakeresztúr (2005)
- Tisza: Szabolcs (1998), Tímár (1998), Tiszalök (1957, 1979), Kisköre (1975), Hódmezővásárhely (1959), Algyő (1959)
A természetvédők is reménykednek
A most kifogott példány híre óvatos optimizmust váltott ki a természetvédők körében.
„Ez rendkívül ritka esemény. Sajnos egyetlen példány észlelése még nem jelenti azt, hogy életképes populációról beszélhetünk, de mindenképpen biztató jel: azt mutatja, hogy a Drávában még léteznek olyan természetes élőhelyek, ahol a tokfélék képesek túlélni” – mondta Beate Striebel, a WWF tokhalprogramjának vezetője.
A faj ritkasága nem véletlen: természetes vándorlását a Vaskapu vízierőmű gátolja, ami miatt a tokfélék fokozatosan eltűntek a Duna és a Dráva felső szakaszairól.
„Az utóbbi 30 évben rendkívül ritkák a Dunában előforduló példányok, különösen a vízierőművek megépítése óta. Bár pontosan nem tudom megmondani, honnan származik ez az egyed, lehet, hogy tenyésztésből került a folyóba” – tette hozzá Marčić professzor, a Zágrábi Természettudományi Kar zoológusa.
Az „Európa Amazonasaként” ismert rezervátum adhat új esélyt
A Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, amelyet az UNESCO az első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumként ismert el, kulcsszerepet játszik a tokfélék megőrzésében.
A térséget gyakran nevezik „Európa Amazonasának”, hiszen több mint 700 kilométeren át húzódó zöld folyosót alkot, gazdag növény- és állatvilággal.
A WWF és 16 partnerszervezet az Európai Unió által finanszírozott LIFE RESTORE for Mura–Drava–Danube projekt keretében dolgozik a folyók természetes állapotának helyreállításán. Ez a térség legnagyobb folyó-rehabilitációs programja. Célja a homok- és kavicspadok, valamint a mellékágak megújítása – ezek a tokfélék legfontosabb élőhelyei.
A tervek szerint 190 kilométernyi folyószakaszt élesztenének újjá a Mura és a Dráva mentén.
Emellett a WWF több ország részvételével átfogó tokhalvédelmi programot is működtet. Monitoringrendszer kiépítése, fogságban tenyésztett halak visszatelepítése, és nemzetközi együttműködés révén próbálják megmenteni ezeket az ősi, különleges halfajokat.
Céljuk, hogy a tokfélék újra biztonságos otthonra találjanak Európa folyóiban.
Forrás: pecaverzum.hu
- Busa- és törpeharcsa-eladás a Körösvidéken: időpontok és tudnivalók
- Inváziós törpeharcsát célzó halászat indult Csongrád megyében
- A 11 legkapósabb süllőző és pontyozó hely az országban
- Komló-sikondai tó: horgászat, pihenés és természet egy helyen
- Idegenhonos halfajok a hazai vizekben: halkutatók legfrissebb eredményei
- Nem mindennapi kapás a Kákafoki-holtágon: 2 méteres harcsa
2025. november 29.
Nem a fajok versengése, hanem a vízkapcsolat formálja a Duna halközösségeit
2025. november 29.
Árvízhelyzet Észak-Magyarországon: Harmadfokú készültség a Sajón
2025. november 28.
Elhunyt Lehoczki László, a magyar mentőkutyás szolgálat ikonikus alakja
2025. november 28.