Gigafejlesztés Debrecenben

• Jó fogás
• 2025. december 21.
• 0

A régóta tervezett Civaqua-program első ütemének építése alatt elkezdődött a második ütem tervezésének előkészítése, a napokban aláírták a Civaqua-program II. ütemének előkészítési támogatási szerződését is, így készülhetnek a kiviteli és engedélyezési tervek.

A debreceni közgyűlés december 19-én, csütörtökön egyhangúlag elfogadta Papp László polgármester előterjesztését. A képviselők arról döntöttek, hogy Debrecen önkormányzata benyújtja pályázatát uniós forrás elnyerésére a Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Plusz keretében. Sikeres pályázat esetén Civaqua Plusz néven valósulhatnak meg további beruházások, amelyek jelentősen támogatják a város csapadékvíz-gazdálkodási és ökológiai fejlesztéseit – írja a dehir.hu.

Amennyiben a pályázat eredményes lesz, a Civaqua Plusz részeként megvalósulhat a Tócóvölgyi Ökopark létrehozása, valamint a Debreceni Vízgyűrű, egy komplex csapadékvisszatartó és -hasznosító rendszer. Ez a Civaqua II.-vel integrálva teremti meg a város körül a „kék gyűrűt”, a tavak és csatornák hálózatát.

A rendszer célja, hogy segítse a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, helyben tartsa a csapadékot, hasznosítsa a termálvizeket, valamint tehermentesítse a csapadékvíz-elvezető rendszert a hirtelen lezúduló esők idején.

A pályázat célkitűzése, hogy természetes vagy természetközeli megoldásokkal kezeljék a települések vízgazdálkodási kihívásait: az egyenetlen csapadékeloszlást, a villámárvizeket, a belvízveszélyt, illetve az aszályos időszakok vízhiányát. A támogatás a zöld- és kék infrastruktúra fejlesztésére irányul: vízvisszatartásra, vízfolyások revitalizációjára, esővíz-gyűjtésre és természetalapú tájgazdálkodásra. A beruházás összköltsége megközelíti az 5 milliárd forintot.

A Vekeri-tó rehabilitációja

A Vekeri-tó az elmúlt évtizedben az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban száradt ki, mivel vízutánpótlása kizárólag a lehulló csapadékból történik.

A tó északi medréből eltávolítanak egy körülbelül 15 centiméteres, nádgyökerekkel átszőtt réteget, ami lehetővé teszi a korábbi, 7,2 hektáros vízfelület visszaállítását. Mélyebb kotrásra nincs szükség; helyette természetes anyagokkal erősítik a tó vízmegtartó képességét, hogy megelőzzék a víz elszivárgását. A közel 4,5 hektáros tórészen a természetes növényzet megmarad, biztosítva az ökológiai folytonosságot, ugyanakkor mintegy 2,5 hektárnyi nyílt vízfelület is kialakul.

A zöldinfrastruktúra-fejlesztések túlnyomórészt 10 hektáron valósulnak meg. A rekreációs célokat 8 ezer négyzetméternyi új létesítmény szolgálja majd: felújított stég, természetes anyagokból épülő játszótér és kalandpark, valamint fa szerkezetű piknikezőhelyek. Ezeket biodiverz virágos gyep telepítése egészíti ki.

A Tócóvölgyi Ökopark

Az Ökopark egy négy tóból álló rendszer lesz, összesen mintegy 3 hektár vízfelülettel. Feladata, hogy a környező városrészek jelenleg a központi rendszerbe elvezetett csapadékvizeit helyben tartsa és hasznosítsa.

A tavak és a Tócó vízminőségét, valamint vízmennyiségét korszerű online monitoringrendszer figyeli majd, amelynek adatai a városirányításhoz, a Zöld Őrszemhez, illetve a Civaqua vezérlőközpontjába is eljutnak.

Kondoros – csapadékvíz-visszatartás és termálvíz-hasznosítás

Új tavak épülnek – például az Acsádi út mentén vagy a Meggyes térségében –, amelyek természetes vízzárással tartják majd helyben az északkeleti városrészek vizét.

A pontos helyszín kijelölése a tervezést megalapozó hidrogeológiai vizsgálatok alapján történik majd; ezek döntik el, hogy a Meggyes vagy az Ungvárikert alkalmasabb a vízvisszatartásra. A tavak vízutánpótlását és leeresztését távvezérlésű zsilipek szabályozzák.

Termálvíz-újrahasznosítás is megvalósul: a Nagyerdei Gyógyfürdő medencevizét leválasztják, kezelés után az Acsádi-tóba vezetik, ahol a csapadékvíz tovább hígítja. Ezzel évente mintegy 1 millió köbméter víz hasznosul újra.

A Kondoros revitalizációja során a csatorna természetesebb, kanyargósabb medervonalat kap, ami lassítja a víz lefolyását és javítja a helyi élőhelyeket. Emellett pihenőhelyek létesülnek, és új part menti növényzetet telepítenek.

A projekt ütemezésének úgy kell alakulnia, hogy a felhasznált forrásokkal 2029 decemberéig elszámolhasson az önkormányzat az Európai Unió felé.

Mint ismert, a Civaqua-program részeként 2023 novemberében már elvezették Debrecenbe a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán, majd mintegy 15 kilométer csővezetéken és a Tócó-patakon keresztül.