Holt-Sebes-Körös: a szennyvízterhelés drasztikusan csökkenti a halállományt
A Holt-Sebes-Körös halállománya drasztikusan csökkent az okányi szennyvízterhelés miatt. Védett fajok tűntek el, inváziós halak szaporodnak.
Holt-Sebes-Körös: veszélyben a halállomány 🐟💔
A Debreceni Egyetem kutatói hat helyszínen vizsgálták a Holt-Sebes-Körös halállományát. Az eredmények riasztóak: az okányi szennyvízbevezetés alatt drasztikusan csökkent a halközösség, és több védett faj eltűnt az alsóbb szakaszokról.
A felsőbb részeken a szivárványos ökle még stabil állományt alkot, de a terhelt zónákban az inváziós fajok és az eutrofizáció határozzák meg a halfaunát.
Főbb megállapítások:
- Halfauna: 20 faj 1310 egyedét azonosították.
- Gazdag szakaszok: Komádinál a szivárványos ökle volt a legnépesebb faj (345 példány), előfordult két réticsík és stabil volt a küsz és bodorka állománya.
- Terhelt zónák: Okánynál a szennyvíztelep alatt és felett is csökkent a halak száma. A felsőbb részeken a védett fajok még állományt alkotnak, az alsóbb szakaszokon viszont tömegesen jelennek meg az idegenhonos fajok (amurgéb, razbóra, ezüstkárász).
- Egészségügyi problémák: több halnál gerincdeformitást észleltek, ami olaj- vagy nehézfémterheléshez köthető.
„A szennyvíztelepek kisvízfolyásokra gyakorolt hatása rendkívül erős, mivel a hígítóképesség elmarad a nagyobb folyóké mögött” – hangsúlyozták a kutatók.
A kutatók javaslatai:
- Szennyvíz ne közvetlenül a vízfolyásba kerüljön, hanem fitoremediációs medencékben tisztuljon 🌱
- Mederkotrás ökológiai szempontból a felhalmozódott szervesanyag eltávolítására
- Óvni az őshonos és védett halfajok élőhelyeit
Összegzés:
A Holt-Sebes-Körös alsóbb részei veszélyeztetettek, a halállomány összeomlott, a természetvédelmi értékek csökkennek. Hatékony vízvédelmi intézkedésekkel a terület másodlagos menedékké válhatna a mocsári és lápi halak számára.
A Holt-Sebes-Körösben kimutatott fajok:
- dévérkeszeg (Abramis brama)
- küsz (Alburnus alburnus)
- fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
- karikakeszeg (Blicca bjoerkna)
- ezüstkárász (Carassius gibelio)
- amurgéb (Perccottus glenii)
- razbóra (Pseudorasbora parva)
- szivárványos ökle (Rhodeus amarus)
- bodorka (Rutilus rutilus)
- vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
- ponty (Cyprinus carpio)
- csuka (Esox lucius)
- réticsík (Misgurnus fossilis)
- vágócsík (Cobitis elongatoides)
- karikakeszeg (Blicca bjoerkna)
- harcsa (Silurus glanis)
- süllő (Sander lucioperca)
- vágódurbincs (Gymnocephalus cernua)
- naphal (Lepomis gibbosus)
- tarka géb (Proterorhinus semilunaris)
Forrás: pecaverzum.hu
- A 11 legkapósabb süllőző és pontyozó hely az országban
- Védett halak, inváziós fajok és új módszerek: meglepő eredmények a főcsatornából
- Téli tilalom a vermelő harcsák védelmére
- Orvhalászat és erőszak a Gólem-tónál: bírósági ítélet született
- Új helyszínen vizsgálják a tiszai vízlépcső megépítésének lehetőségét
- Megható búcsú Maconkán – Több százan emlékeztek Dérer Istvánra
2025. december 6.
Az inváziós halfajok veszélyei hazánk vizeiben
2025. december 6.
FishFaceID: a mesterséges intelligencia forradalma a halgazdálkodásban
2025. december 5.
Új helyszínen vizsgálják a tiszai vízlépcső megépítésének lehetőségét
2025. december 5.
Orvhalászat és erőszak a Gólem-tónál: bírósági ítélet született
2025. december 5.