Kapitális fekete amurok a Körösökön: ritka vendég vagy rejtett múlt?

• Jó fogás
• 2026. január 28.
• 0

Honnan származik a fekete amur, miért nem szaporodik hazai vizeinkben, és mire számíthatnak a horgászok? Tények és tévhitek egy helyen.

🐟 Tények és tévhitek a fekete amurról

Az elmúlt években egyre több horgászfotó érkezett idegenhonos fekete amurokról a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségéhez (KHESZ). A legtöbb fogást Szarvas térségéből jelentették, ami nem véletlen: a halfaj hazai története szorosan kötődik a környékhez.

A KHESZ Gorda Sándort, a halgazdálkodási bizottság elnökét és halgazdálkodási szakértőt kérdezte a fekete amur múltjáról és jelenéről.

📍 Hogyan került Magyarországra a fekete amur?

A fekete amur 1986-ban érkezett hazánkba másodszor, egy, az akkori Szovjetunióból származó kínai növényevő hal-szállítmánnyal. A lárvák a szarvasi HAKI és a százhalombattai TEHAG telepeire kerültek további nevelésre.

Az ezt megelőző próbálkozások iránt sem a termelés, sem a kutatás nem mutatott komoly érdeklődést, így azok az egyedek idővel eltűntek a halgazdaságokból.

🧬 Miért nem szaporodik nálunk?

A fekete amur ivarérése rendkívül lassú: hazai körülmények között 9–11 évre van szükség, mire az ikrások ivaréretté válnak. A mesterséges szaporítással 1997-ben próbálkoztak először, sikertelenül.

A szakértők ekkor fontos felismerésre jutottak:

„A jelenség lehetséges okainak elemzése során jutottunk arra a következtetésre, hogy ez a hal csiga- és kagylófogyasztás helyett inkább az anyapontyoknak kijuttatott szemes gabonát és pelletált tápot fogyasztotta, melytől tömege nőtt ugyan felhalmozott zsír formájában, azonban ivarérése a megfelelő tápanyagok hiányában elmaradt”

Ezután az állományt kagylóval teli tóba helyezték, ahol több éven át sikeres keltetőházi szaporítás történt. Később azonban az ivartermék minősége romlott, így a tenyésztéssel felhagytak.

🎣 Mikor jelent meg a természetes vizekben?

Az első természetesvízi fogásokról 2003–2004-ben érkezett hír: a Kákafoki-holtágon 19 és 22 kilogrammos példányok akadtak horogra.
2009-ben a Hármas-Körösön halászhálóban több fiatal egyedet is találtak.

Azóta is jellemző, hogy csak kapitális példányok kerülnek elő.

🌍 Mire használták más országokban?

A fekete amur Vietnamban például biológiai védekezési célból jelent meg: a csigaevő halfajt a bilharziózist terjesztő vízi csigák visszaszorítására próbálták alkalmazni. A módszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

🔮 Mire számíthatunk a jövőben?

A szakértő szerint újabb nagy példányok felbukkanása nem kizárt:

„Véleményem szerint még számos kapitálisnak mondható fekete amur megjelenésére számíthatunk a hazai horgászvizekben… Természetes vizeinkben jelenleg nem szaporodik”

Vagyis a fekete amur ritka, de nem eltűnt vendég a magyar vizekben – és inkább történelmi örökség, mint aktív veszély.

Forrás: pecaverzum.hu