Leállóban egy őshonos halfaj telepítése Magyarországon

• Jó fogás
• 2026. január 31.
• 0

Drasztikusan visszaesett az aranykárász telepítése: 2025-ben mindössze 10 kilogramm került vízbe. Mutatjuk az elmúlt évek riasztó adatait.

⚠️ Gyakorlatilag leállt az aranykárász-telepítés Magyarországon

Miközben az elmúlt években is folyamatos csökkenés volt tapasztalható, 2025-ben gyakorlatilag nullára esett vissza az aranykárász telepítése Magyarországon. Az egész év során mindössze egyetlen halasítás történt, összesen tíz kilogramm mennyiségben.

📉 Egyetlen telepítés az egész országban

A Pecaverzum közérdekű adatigénylésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által megküldött adatok szerint
📅 2025. január 21-én,
📍 a tiszakécskei Tisza-holtágakban
telepített 10 kilogramm kétnyaras széles kárászt a halgazdálkodási jogot gyakorló Király és Társai Kft.

👉 Rajtuk kívül más halgazdálkodó nem végzett aranykárász-telepítést az év során.

❌ Elmaradt telepítés is volt

Az összesítésből az is kiderül, hogy
📅 április 11-ére
a Halászi Kavicsbányató halgazdálkodója, az Öreg Csuka Kft. ugyan bejelentett egy telepítést,
❗ azonban ez végül nem valósult meg.

A tervek szerint háromnyaras példányok kerültek volna a vízbe.

Íme a Nébih által küldött összesítés:

🐠 Egyre jobban visszaszoruló őshonos halfaj

A széles kárász, más néven aranykárász,
➡️ Magyarország egyik leginkább visszaszoruló őshonos halfaja.

• hivatalosan nem védett,
• ugyanakkor egész évben fogási tilalom vonatkozik rá,
• a nem fogható halfajok közé tartozik,
  hasonlóan a kecsegéhez és a vágó durbincshoz.

📊 Riasztó trend az elmúlt évek adataiban

A Nébih nyilvántartása alapján az aranykárász telepítése drámai hullámzást, majd meredek zuhanást mutat:

Széleskárász-telepítések Magyarországon:

• 🔹 2021: 1613 kg
• 🔹 2022: 155 kg
• 🔹 2023: 1250 kg
• 🔹 2024: 505 kg
• 🔹 2025: 10 kg

👉 A számok jól mutatják: néhány év alatt gyakorlatilag megszűnt a faj utánpótlása.

❓ Mi lehet a következmény?

A szakemberek szerint az ilyen mértékű visszaesés
⚠️ hosszú távon a faj további visszaszorulásához,
⚠️ az állomány elöregedéséhez,
⚠️ végső soron akár eltűnéséhez is vezethet egyes vizekből.

Az aranykárász sorsa így nemcsak természetvédelmi, hanem halgazdálkodási kérdés is lett.

Forrás: pecaverzum.hu