Magyar–erdélyi természetvédelmi áttörés: sikerült megmenteni egy ritka őshonos halfajt

• Jó fogás
• 2026. július 9.
• 0

Mérföldkőhöz érkezett a természetvédelem: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak elsőként sikerült mesterséges körülmények között szaporítani, majd természetes élőhelyére visszatelepíteni a ritka botos kölöntét.

A program eredményei nemcsak a faj fennmaradása szempontjából jelentősek, hanem más veszélyeztetett őshonos halfajok megőrzéséhez is új lehetőségeket nyithatnak.

Új esélyt kapott a botos kölönte

A botos kölönte kizárólag hideg, oxigéndús és rendkívül tiszta hegyi patakokban képes megélni, ezért a szakemberek a természetes vizek ökológiai állapotának egyik legfontosabb jelzőfajaként tartják számon. Magyarországon és Romániában egyaránt védett faj, állományát azonban az élőhelyek átalakulása és a környezeti változások jelentősen visszaszorították.

A programot az erdélyi Imecs István vezette, aki a MATE doktoranduszaként irányította a kutatást és a visszatelepítési munkálatokat. A projektet a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park területén valósították meg, ahol a mesterségesen nevelt egyedeket fokozatosan engedték vissza természetes élőhelyükre.

Kilencszeresére nőtt az élőhelye

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye, hogy a faj által lakott patakszakaszok hossza alig néhány év alatt a kilencszeresére nőtt. Míg a program indulásakor a botos kölönte mindössze egy 823 méteres szakaszon volt jelen, addig 2025-re már 7520 méternyi vízfolyásban igazolták az előfordulását. A halak ráadásul nemcsak a telepítési pontokon maradtak meg, hanem természetes módon benépesítették a közöttük lévő patakszakaszokat is, ami stabil állomány kialakulására utal.

Más fajok megmentésében is segíthet

A kutatók szerint a projekt egyértelműen bizonyította, hogy a kontrollált körülmények közötti szaporítás és a célzott visszatelepítés hatékony természetvédelmi eszköz lehet. Az eljárás a jövőben mintául szolgálhat más veszélyeztetett őshonos európai halfajok állományának megerősítéséhez is.

A szakemberek úgy vélik, hogy a mostani eredmény nem csupán egy ritka halfaj megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy a tudományos kutatás és a természetvédelmi együttműködés kézzelfogható eredményeket hozhat a biológiai sokféleség megőrzésében.

Forrás: MATE