Már 130 idegenhonos és hibrid hal él Magyarországon
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Biological Invasions nevű folyóiratban megjelent tanulmánya átfogó képet nyújt a Magyarországon eddig előfordult idegenhonos halfajokról, és bemutatja az utóbbi évtizedek aggasztó változásait.
Az intézet munkatársai frissítették a hazai természetes vizekből eddig előkerült idegenhonos halfajok listáját, és részletesen elemezték, hogy honnan származnak ezek a fajok, mikor jelentek meg először, és hogyan terjedtek el az országban – számolt be közösségi oldalán a BLKI.
Ezek alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj bukkant fel a hazai vizekben, így a területről már összesen 130 idegenhonos faj és hibrid ismert.
A legtöbb új jövevény melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyeket gyakran a tulajdonosaik engednek szabadon – sokszor ugyan jó szándékkal, de súlyos ökológiai következményekkel.
Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek a kutatók szerint különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.
A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket.
Ugyanakkor ezeken az élőhelyeken kifejlődhetnek a klímánkat jobban toleráló, hidegtűrőbb állományok, amelyek szétterjedve kolonizálhatják a környező víztesteket is. Jó példa erre a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat hozott létre.
A kutatás arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizekben – mindez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.
- Súlyosan megcsonkított pontyokra bukkantak egy majosházi horgásztóban
- Rövidülnek a nappalok – Mikor érdemes horgászni szeptemberben?
- Süllőzés szeptemberben – Hol keressük napnyugta után?
- Szeptemberi csukázás – Mikor kezdődik igazán a ragadozók őszi időszaka?
- Őszi pontyozás kezdőknek: mi változik, amikor lehűl a víz?
- Új horgászjegy érkezik a Ráckevei-Dunaágra: a behúzós pecásoknak kedveznek
2026. szeptember 14.
Kétméteres óriásharcsa akadt horogra a Dráván, csónakkal üldözték
2026. szeptember 14.
Nagyhalfogó verseny miatt változik a rend a Neszmélyi Duna-szakaszon
2026. szeptember 13.
Sügérrajok nyomában – Hogyan találjuk meg ősszel a nagyobb példányokat?
2026. szeptember 12.
Kishalat keress, ragadozót találsz – Mit árulnak el az apróhalrajok?
2026. szeptember 11.
Szeptemberi csukázás – Mikor kezdődik igazán a ragadozók őszi időszaka?
2026. szeptember 11.