Megszólalt a Mohosz a harcsák felső méretkorlátozásáról

• MOHOSZ
• 2026. március 9.
• 0

Döme Gábor harcsavédelmi javaslatára reagált a Mohosz. A szervezet szerint jelenleg elegendő a helyi korlátozások alkalmazása.

Megszólalt a Mohosz a harcsák felső méretkorlátozásáról

Az elmúlt időszakban élénk szakmai és horgászközösségi vita alakult ki a harcsák védelmének kérdéséről, miután Döme Gábor, korábbi világbajnok horgász felső méretkorlát bevezetését javasolta a halfaj esetében.

A javaslat szerint a harcsa minimálisan elvihető mérete 80 centiméter, míg a felső határ 150 centiméter lenne. A cél az volt, hogy a nagy, értékes egyedek nagyobb védelmet kapjanak.

A felvetés széles körben visszhangot váltott ki a horgászok körében, ezért a kérdésben a Magyar Országos Horgász Szövetséget (Mohosz) is megkérdezték.

Egyelőre nem tartják indokoltnak az országos korlátozást

A témában Dienes Erika, a Mohosz igazgatója nyilatkozott a Borsnak. Mint mondta, a nagy testű halak védelmének gondolata szakmailag nem kifogásolható, ugyanakkor jelenleg nem tartják szükségesnek az országos szintű szabályozás bevezetését.

„A fenntarthatóságot és az emberi beavatkozás minimalizálását szem előtt tartva nagy természetes (vagy legalább természetközeli állapotúnak tartható) vízterületeinken a felső méret meghatározása ellen nem hozható fel szakmai érv. Egyszerűen azért, mert a nagy méretet elérni képes halfajok nagy testű egyedei természetes rendszerekben »kinőnek« a ragadozók zsákmányolási lehetőségeiből, így csak elöregedés, betegségek vagy az élőhely megsemmisülése következtében pusztulnak el. Ebből a szempontból az ember nagy halakra specializált zsákmányolása teljesen mesterséges beavatkozás, ilyen hatás a természetes rendszerekben nem fordul elő” – fogalmazott Dienes Erika.

A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a horgászok jelentős részének motivációi között még mindig fontos szerepet játszik az elvihető halak mennyisége és mérete.

Ez a szempont hosszú ideje jelen van a horgászat szabályozásában, és részben magyarázatot ad arra is, hogy miért nem vezettek be országos felső méretkorlátozást.

A helyi szabályok már most lehetőséget adnak a védelemre

A jelenlegi szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a vízterületek kezelői saját hatáskörben vezessenek be korlátozásokat.

„E kettősséget a jogalkotó a halgazdálkodásról és halak védelméről egyszerre szóló jogszabályegyüttesben azzal kezeli, hogy nem ad meg országos érvénnyel, kötelezően betartandó felső méretkorlátot, de ilyen alkalmazását minden halgazdálkodásra jogosult számára lehetővé teszi – a területi halgazdálkodási hatóság határozatával a halgazdálkodási terv és a helyi horgászrend részeként ilyen korlátozás is létrehozható, amely ugyanúgy betartandó lesz az adott vízterületen, mint a jogszabályba foglalt limitek. E lehetőséggel számos halgazdálkodásra jogosult él is, és nemcsak a nemes halak, hanem például a keszegfélék esetében is” – hangsúlyozta Dienes Erika.

A Mohosz szerint tehát a jelenlegi rendszer elegendő mozgásteret ad ahhoz, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályokat alakítsanak ki.

Más halfajoknál lehet előbb indokolt

Az országosan kötelező felső méretkorlát kérdéséről a Mohosz igazgatója úgy fogalmazott, hogy nem feltétlenül a harcsa lehet az első faj, amelynél ilyen szabályozás indokolt lenne.

„Ez bizonyosan nem a harcsa esetében válhat elsőként indokolttá, sokkal inkább a jellemzően nem túl nagy méretű és általában nem (vagy csak ritkán) telepített fajoknál (pl. keszegfélék, sügér). Összességében a jogszabály ilyen tartalmú módosítása iránt nyitottak vagyunk, de egyelőre – a helyi lehetőségek fennállása mentén – szükségtelennek tartjuk” – jelentette ki Dienes Erika.

A vita ugyanakkor várhatóan tovább folytatódik, hiszen a horgászközösségben egyre gyakrabban merül fel a nagytestű halak fokozott védelmének kérdése.

Forrás: pecaverzum.hu