Nem akarta megreformálni, vagy másról lemásolni a pisztrángtartást, viszont szereti a kihívásokat, és mint mondja, nagyon összetett feladatról van szó. A legtöbb ember számára a halat misztikum övezi, babonák, hiedelmek, mesék kapcsolódnak hozzá.
– A pisztrángnál kevésbé beszélhetünk misztikumról, mert az év jelentős részében fizikailag is áttetsző a víz, kevésbé rejtőzik. Szilvásváradon több száz éve jelen van a sebes pisztráng, és az elkövetkezendő évszázadokban is itt lesz, ha megtalálja a helyét, szerepét – magyarázta Sáfrány László, aki nemcsak tenyésztője, de őrzője is az erdő halának.
Korábban édesapja volt a pisztrángtelep vezetője, amit tőle vett át. Nem pisztrángtenyésztőnek készült, valójában kamionsofőr, vagy rockzenész szeretett volna lenni, viszont minden erdészhez hivatalból közel áll a hal. Még Selmecbányán, az első erdészeti tantervben emblematikus helyen szerepelt az erdők használata mellett a haltenyésztés, kiemelten a pisztrángtenyésztés. A Selmeci Akadémiának saját pontyos és pisztrángos tógazdasága is volt. Amikor Trianon után az egyetem átkerült Sopronba, Róth Gyula volt ennek a területnek professzora. Az erdészet és a halászat kultúrkapcsolatát nappali tagozaton kötelező tananyagként a ’70-es, ’80-as és a ’90-es években csak és kizárólag Sopronban, az erdészeti képzés keretében tanították, édesapja gyakorlati tanításai mellett itt szívta magába a pisztrángtenyésztés elméletét.
A telepítés állategészségügyi kockázatokat rejt
Számtalan nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen speciális igényű halfajról van szó. A pisztrángnak nagyon magas az oxigénigénye. Ezért a víz tisztasága kiemelten fontos, semmilyen szennyezőanyag nem lehet benne. Csigák, rákok, pisztráng: a patakok szennyezése esetén ez az elhalálozási sorrend. Ugyanakkor nem biztos, hogy a zavaros víz nem tiszta, a kémiai szennyezést kell kizárni.
Az ipari méretű, több ezer tonna halat termelő pisztrángtelepek a világban nem mennek ritkaságszámba, a mi adottságaink mellett viszont ezek nehezen megvalósíthatók. Többek között a törökök, a spanyolok mellett Chilében találni ilyen telepeket, ahol ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű víz található.
Ha a hazai mennyiséget nézzük, ez legfeljebb 20 tonnát tesz ki. Ugyanakkor a németeknél a pisztrángtenyésztést és -nevelést másképpen értelmezik. Van az a módszer, ahol a mi módszerünkhöz hasonlóan történik a pisztráng tenyésztése és áruhallá nevelése, a másik esetben kívülről érkezik a 1,5-10 dekás előnevelt ivadék, amit megfelelő tartási idő után kibocsájtanak, majd áruhal lesz belőle. Nem szívesen mennék bele az egészségügyi kockázatokba, aminek két kimenetele lehet. Az egyik a hirtelen bekövetkező vírusos halálozás, ami az állomány 90 százalékát is elviheti. A szlovákoknál jó másfél évtizede ez történt. A másik esetben a rendszeres idegenhal-forgalom miatt hosszabb távon megjelenik a rákosodás – hívta fel a figyelmet a szakember. A szilvásváradi telep 1870 óta üzemel, itt még egyetlen rákos halat sem talált senki.
A legfontosabb, hogy mi a jó a halnak, például ha nem zsúfolják össze, kevesebb stressz éri. Vannak olyan helyek, ahol télen-nyáron, éjjel-nappal 4-5 levegőztető működik egy apró tavon. Ilyen tenyészetekbe két-három hetente érkezik a hal, s vele együtt az idegen telep mikrobiológiai környezete.
– Egy külföldi szakember érdeklődött, mióta van Szilvásváradon pisztráng, ám leginkább arra volt kíváncsi, hogy az állomány mennyire frissített. Azt feleltem, nagy ritkán, szempontos ikrával frissítettük az állományt, de 15 évet mondtam, mert a 20-at nem mertem bevallani – vagyis, az itteni pisztrángok ennél fogva rezisztensek azokkal a kórokozókkal szemben, melyek a helyi vízben találhatók. Ám, ha idehoznak egy idegen helyről származó halat, velük együtt jönnek azok az idegen baktériumok, vírusok, melyek betegségeket okozhatnak. A fekélyességet a halaknál – pisztrángoknál különösen – utazó betegségnek is szokták hívni, ami elpusztítja az állatot. Minden vízben izolálható szinte az összes kórokozó, de ezek csak akkor okoznak betegséget, ha máshonnan hozzák ide halat. Ezért
nem került be idegen helyről soha élő pisztráng a Szalajka-völgyi tavakba,
és ezért sem engedi a horgászatot, hiszen a felszereléssel is terjeszthetők a betegségek. Ugyanakkor, ha megfelelő táplálékot kap, és jól érzi magát a hal a medencében, akkor nem kell neki antibiotikumot adni.
Sok odafigyelést igényel Sáfrány
Szilvásváradon 6-700 tenyészállattal dolgoznak. Fejés idején egyenként kell megfogni, kézbe venni a halat. A nősténynél, ha már megértek az ikrák, szinte maguktól peregnek ki, míg a hímek jóval nehezebben akarják elengedni a tejet. Ilyen esetekben határozottabban kell megmasszírozni őket. Tízezer ikrára teszik három-négy hímnek a tejét, majd összekeverik. Ezt aztán keltetőházba, keltetőedénybe összekeverik vízzel, majd fél évvel később az ivadékok a nevelőtavakba kerülnek. Az ideális keltetési hőmérséklet 8-11 fok, akárcsak a kútvíz, a víz közvetlenül a sziklaforrásból érkezik a keltetőbe. A pisztráng a 11-12 fokos vízben 30-32 nap alatt kel ki, míg a kétfokos vízben 40-45 napra van szükség. Mivel ez utóbbi esetben az ikrák sokkal tovább vannak a keltetőedényben, nagyobb az esély arra, hogy fertőzést kapjanak.
– Jóval érzékenyebb, mint a ponty, nem lehet magára hagyni napokig vagy akár órákig se, azonnali reakciót kíván a pisztrángtenyészés. A friss vizet folyamatosan biztosítani kell, ha fúj a szél, éjszaka meg kell nézni, nem sodort-e levelet a szűrőbe, ha meleg a víz, a pisztráng nem eszik. A víz ugyan jó minőségű, friss, de a mennyiségnek is meg kell lennie. Ha nem kap elegendő vízmennyiséget a tó, három órán belül garantáltan elpusztulnak a halak – mutatott rá, az sem mindegy, hogy őshonos vagy idegenhonos halról beszélünk.
A szilvásváradi pisztrángtelepen 1870-től 1959-ig csak és kizárólag sebes pisztrángot tartottak, ami Magyarországon őshonos hal. Máig ez az ország egyetlen érintetlen pisztrángtelepe. Mivel a Pallavicini gróf birtoka volt, bekerítették, ide nem hoztak halat, hanem csak vittek. A szivárványos pisztráng 1959-ben került Szilvásváradra, de az országban már korábban megjelent. A szivárványos pisztráng Észak-Amerikából származó halfaj, amit még az 1850-es években a franciák, németek hoztak be, onnan terjedt el és hódította meg a pisztrángtelepeket egész Európában.
A sebes majdnem kétszer annyi ideig fejlődik akkorára, mint a szivárványos pisztráng. A víz oldott oxigéntartalmára is sokkal érzékenyebb.
– A szivárványos pisztrángot 45 és 70 deka közötti súlyig neveljük, adalékanyagok, táplálék-kiegészítők nélkül 1év 8 hónap alatt nő meg ekkorára. Amióta beléptünk az Európai Unióba, kizárólag a halliszt biztosított számukra fehérje gyanánt. Régen apám a vágóhídról hozott takarmányt, sőt ’92–93-ig még én is adtam nekik tüdőt, májat, szívet, vesét, amiket ledaráltunk. Ugyanakkor a tápban megtalálhatók azok az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, melyek a disznó- vagy a marhabelsőségben nincsenek meg. Ha nincs A-vitamin, akkor a pisztráng elveszti a pikkelyét, bőrproblémák jelentkeznek, kialakulhatnak hiánybetegségek – vázolta a helyzetet Sáfrány László.
Ami hazainak mondott, nem biztos, hogy tényleg az
Szilvásváradon minden egyes halat helyben állítanak elő, s mivel kisebb a volumen, drágábbak. Évente felnevelnek 8-10 tonna áruhalat, nem vesznek hozzá egy darabot sem, ennek a mennyiségnek kell elbírnia a rezsiköltséget. Ha megnézünk egy spanyol vagy éppen egy szlovák 500 tonna árualapot termelő pisztrángtelepet, ott ekkora mennyiségre esik az általános költség. A tápot ugyanannyiért szerzik be, talán kicsit drágábban is, mert nem veszek 600-700, hanem csak 12-13 tonnát egy évben.
– Magyarországon szinte mindenhol lehet pisztrángot kapni, a hazai piac 350-400 tonnára becsülhető. Sajnos mondhatjuk, ami halat behoztak Szlovákiából vagy Csehországból, jogilag az is saját termelésű lesz egy-két hónap múlva. Viszont sokan egy hónapig sem tartogatják, bejön szerdán, a következő hét csütörtökén már érkezik is a következő szállítmány. Ha a hazai pisztrángtelepeket nézzük, akkor a biztosan itthon tenyésztett és nevelt mennyiség alig 20 tonna, de lehet 100-120 tonna is, amit magyarnak adnak el. Több a máshol megnevelt hal, mint amennyit Magyarországon előállítanak. Kettő vagy három halnevelő van az országban, ami pisztránggal foglalkozik – jegyezte meg a szakember, aki korábban két ok miatt vásárolt fagyasztott pisztrángot. Egyik, hogy nem kerül be vele betegség a tenyészetbe – leszámítva a vírust, ami a mínusz 20 fokot is kibírja –, nem érintkezik a vízzel, az itteni állománnyal.
– Szinte mindent halat felfüstölünk. A füstölt pisztrángnak egy részét helyben adjuk el, nagyon népszerű a Szalajka-patak, sokan járnak errefelé. Vannak, akik vinnének is, de csak nálunk tudnak vásárolni – vázolta a lehetőségeket. És mi a titka a jó füstölésnek? Kiváló minőségű hal, só és tűz. Semmi más.
Amikor a nagy áruházláncok megjelentek az országban, egy éven keresztül egyedüli halszállítói voltak a METRO-nak, a TESCO-nak, és szinte összes láncnak szállítottak füstölt halakat, tengerit, édes vizit. Majd érkezett a konkurencia, és a kereskedők részéről érkezett a kérdés, hogy tudnának-e olcsóbban szállítani. Mondták egyszer, a makrélafilét nem rendelik, van egy olcsóbb beszállító. Felvetették, mi történne, hogyha megfeleznék a polcot, egyik felén az olcsó filé lenne, a másikon a Sáfrány-féle drágább, és akkor kiderülne, hogy mit keres a vevő. Megcsinálták, csak egy hónapig kellett az olcsóbb áru, majd visszajött a kétszer olyan drága Sáfrány-filé, és mind elfogyott.
– Ezek a halak már akkor is itt voltak, amikor én még sehol nem léteztem. Ezek a halak még akkor is itt lesznek, amikor én már sehol nem leszek. Nem utolsósorban pedig egy szakmai kultúrát kell a legjobb belátásom, tudásom birtokában megőrizzek.
Ilyen értelemben véve rám van bízva az erdő hala, mint ahogy rá volt bízva az előttem lévő hét erdész generációra is
– foglalta össze szakmai hitvallását Sáfrány László. Azonban az ma még nyitott kérdés, lesz-e, akinek édesapja után családon belül ő is átadhatja a marsallbotot. Mint elmondta, potenciálisan van rá esély, ám hogy igény lesz-e rá, azt nem tudja, hiszen ő sem akart pisztrángos lenni. Van két lánya, az egyik állattenyésztő szakon végzett Gödöllőn, a szakmai oldalról tehát nincs probléma. A kisebbik pedig az ELTE-n tanult fordító-tolmács szakon.
– Nem tudom, amikor elérkezik az idő, lesz-e abban a pillanatban affinitásuk vagy kedvük. Apám sem érdeklődött nálam, az élet hozta így. Pedig a diplomamunkámat ebből csináltam, majd a halászati szakmérnökit is elvégeztem.
Ma a pisztrángtelepen „öt és fél ember” dolgozik. A pisztrángnevelés nemcsak szakmai, hanem közgazdasági kérdés is. Ha nem füstölnének, nem készítenének nyáron kályhában sült halat, akkor a villanyszámlát sem tudnák kifizetni.
Forrás: Kistermelők Lapja – Fotók: Koncz János
