Ne közelítsd meg: fontos figyelmeztetés érkezett a horgászoknak

• Jó fogás
• 2026. április 9.
• 0

Több mint száz mesterséges süllőfészek került a Dunába, és már most többségük ikrával borított – a szakemberek arra kérik a horgászokat, hogy messziről kerüljék el a jelölt területeket, mert akár egy kisebb zavarás is veszélybe sodorhatja a következő halgenerációt.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben, öt különböző helyszínen. A néhány héttel későbbi ellenőrzés során kiderült, hogy a fészkek 80 százaléka már ikrával fedett, elősegítve ezzel az állomány stabilitását.

Schmidt-Kovács Bence, a KEMHESZ szakmai igazgatója elmondta: a süllők a víz visszahúzódása és a csapadékos időjárás hiánya miatt egyre kevesebb lehetőséget találnak a szaporodásra. A műfészkekkel végzett beavatkozás eredményeként – a Duna–Ipoly Nemzeti Park vizsgálatai alapján – a térségben stabil a faj állománya – írja közleményében a KEMHESZ.

Hogyan működnek a műfészkek?

Az ikrák lerakására szolgáló mesterséges fészkeket dróthálóból és műfenyőfüzérekből alakítják ki, közel egy négyzetméteres nagyságban. Minél nagyobb a fészek, annál nagyobb az esélye, hogy az ikrák nem takarják egymást, és könnyebben jutnak oxigéndús vízhez.

Egy fészken akár 500 ezres ikramennyiség is megtalálható, viszont csak kis részükből lesz kifejlett hal. Ennek oka, hogy a hajóforgalom és a rárakódó üledék miatt a fészket belepheti az iszap, különféle szennyeződésektől megromolhat, hiába próbálják a halak tisztogatni a helyszínt. A lerakott ikrákat és a fejlődésnek indult ivadékokat más halak is elfogyaszthatják.

Minimális beavatkozás, maximális segítség

A szakmai igazgató hangsúlyozta, hogy a süllőfészkeket nem ellenőrzik hetente, az ikrákat nem viszik el a helyszínről, és nem avatkoznak bele a természet rendjébe. A cél kizárólag az ívóhelyek számának növelése, amellyel segítik a természetes szaporulatot.

Egyúttal arra kérte a horgászokat, hogy kerüljék a palackbójákkal megjelölt területeket, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni.

A természetvédelem és a horgászat közös érdeke

Zoltai Dániel, a KEMHESZ elnöke kiemelte: legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék vizeink élővilágának sokszínűségét és fajgazdagságát. A telepítések hozzájárulnak ahhoz is, hogy az egyre növekvő létszámú horgásztársadalom számára biztosítsák a fogás élményét és az aktív kikapcsolódás lehetőségét.

Mit érdemes tudni a süllőről?

A süllő egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk, amely álló- és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat „fogasnak” vagy „fogassüllőnek” nevezik.

Ívásának ideje márciusban kezdődik, körülbelül 10 °C-os vízhőmérsékletnél. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása, valamint kikelése alatt tisztogatással és őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.

Forrás: Agrárszektor