Eltűnt kétszázezer magyar horgász – a szárazság itt is beütött
Néhány év alatt jelentősen visszaesett a horgászok száma Magyarországon: az állami horgászjegyek száma 750 ezerről 540 ezerre csökkent, ami komoly változást jelez a szektorban.
A jelenségről Lévai Ferenc, az Arany Ponty Zrt. vezérigazgatója beszélt, hangsúlyozva, hogy nem egyetlen ok áll a háttérben.
A pandémia ideiglenes fellendülést hozott
Korábban hosszú ideig 360–400 ezer körül mozgott a hivatalos horgászjegyek száma, miközben sokan a rendszeresített csatornákon kívül horgásztak. A járványhelyzet azonban fordulatot hozott: sok városi ember keresett olyan szabadidős tevékenységet, amely nem igényel tömeget vagy utazást, így a horgászat hirtelen népszerűvé vált.
Ez az emelkedés azonban nem bizonyult tartósnak: a létszám egy-két évig magas maradt, majd fokozatos csökkenés indult el.
Közben teljesen átalakult a rendszer
A horgászat időközben gyors digitalizáción ment keresztül. Bevezették a horgászkártyát, egységesítették a nyilvántartásokat és a befizetéseket, így ma már csak állami jeggyel lehet legálisan horgászni, akár bérhorgásztavakon is. Ez a rendszer átláthatóbbá tette a működést, és visszaszorította a fekete horgászatot.
A valódi ok: eltűnő vizek
A csökkenés egyik legfontosabb oka azonban a horgászható vízterületek visszaesése. A 2022-es aszály a vízfelületek 15–20 százalékát érintette: tavak száradtak ki, csatornák tűntek el vagy váltak időszakossá, a halállományok károsodtak, és sok helyen tartósan alacsony maradt a vízszint.
Ez azt jelenti, hogy egyszerűen kevesebb helyen lehet horgászni, ami közvetlenül csökkenti az aktív horgászok számát.
A Velencei-tó a leglátványosabb példa
A változás egyik legismertebb példája a Velencei-tó, amely korábban kiemelt horgászhelynek számított. Az aszály súlyos halpusztulást okozott, a halállomány megritkult, és a tó azóta sem tudott teljesen regenerálódni. A probléma gyökere, hogy nincs elegendő víz a stabil ökológiai egyensúlyhoz.
Nem eltűntek, hanem visszaszorultak
A számok mögött tehát nem a horgászat iránti érdeklődés megszűnése áll, hanem egy összetett folyamat: a pandémia utáni visszarendeződés, a rendszer átalakulása és a környezeti változások együtt okozták a visszaesést. A kérdés most az, hogy sikerül-e alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez, és újra vonzóvá tenni a horgászatot a következő években.
Forrás: Infostart
- Közel két tonna törpeharcsát fogtak ki két holtágból, februárig folytatódik a gyérítés
- Három őshonos halfaj verseng a 2027-es év hala címért
- Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
- Kritikus állapotban mentettek ki egy horgászt a Balatonból, mindössze 8 fokos volt a víz
- Tisza-tó november 15. után: hol pergethetsz, és hová nem mehetsz be?
- Harcsák, compók, kárászok és dévérkeszegek kerültek a Ráckevei Duna-ágba
2026. november 17.
Több mint húsz alkalommal intézkedtek a halőrök a Tisza-tavon
2026. november 17.
Novemberi haltelepítések: mi kerül a vízbe, és mikor lehet újra horgászni?
2026. november 16.
Téli horgászat: a hideg mellett a vízparti élővilágra is figyelni kell
2026. november 15.
Harcsák, compók, kárászok és dévérkeszegek kerültek a Ráckevei Duna-ágba
2026. november 14.