Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
Szokatlan vendéget fedezett fel egy járókelő a budapesti Rákos-patak zuglói szakaszán: egy atlanti kék tarisznyarák tűnt fel a vízben.
Az Észak-Amerikából származó rákfaj Európában is megjelent, és az édesvízi környezetet is képes elviselni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértője a fényképek alapján azonosította az állatot, majd a pontos helyszín megadását követően megkezdődött a befogására irányuló intézkedés.
Különleges állatra lett figyelmes a Telex egyik olvasója a Rákos-patak zuglói szakaszán, a biciklis fahíd közelében. A rák közvetlenül a mederbe vezető betonlépcső alatt bukkant elő a vízből. Az észlelő lefényképezte, majd a mesterséges intelligencia segítségével megpróbálta meghatározni a faját, amelyet észak-amerikai kék rákként azonosított.
Az észlelést október 30-án jelentette a Budapesti Kormányhivatal környezetvédelmi osztályának, valamint az Ökológiai Kutatóközpontnak, de egyik helyről sem kapott visszajelzést. Később a Telexnek is elküldte a felvételeket, a szerkesztőség pedig továbbította az információt a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.
Weipert András rákszakértő a fényképek alapján megerősítette, hogy atlanti kék tarisznyarákról (Callinectes sapidus) van szó. A szakember szerint ilyen példányt legutóbb 2022 márciusában találtak a Dunában. Az észlelés pontos koordinátáinak megadását követően a nemzeti park munkatársa elindult, hogy megkísérelje befogni az állatot.
Édesvízben is képes életben maradni
Az atlanti kék tarisznyarák természetes élőhelye az Atlanti-óceán nyugati térségében húzódik, Új-Skóciától egészen Argentínáig. Az elmúlt évtizedekben azonban Európába és Ázsiába is eljutott, feltehetően véletlen vagy szándékos behurcolás következtében.
A fenéklakó rákfaj rendkívül változatos vízi környezethez képes alkalmazkodni. A sós tengeri öblők mellett a csaknem édesvízi területeken is megél, és a folyótorkolatokban is gyakran előfordul. Az édesvízi környezetet is elviseli, megfelelő körülmények között pedig akár a telet is átvészelheti. Weipert András szerint erre különösen akkor lehet esélye, ha az állat termálvíz-bevezetés közelébe kerül.
A Rákos-patakban észlelt példány további sorsa egyelőre nem ismert, a szakemberek mindenesetre megpróbálták befogni.
Mit tegyünk, ha szokatlan állatot találunk?
Az eset ismét ráirányítja a figyelmet az idegenhonos fajok megjelenésére és a lakossági észlelések jelentőségére. A nemzeti parkok elsődleges feladata a védett területek és a védett fajok kezelése, így nem minden egzotikusnak tűnő állat tartozik közvetlenül a hatáskörükbe.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park képviselői ugyanakkor jelezték, hogy az ilyen szokatlan észlelésekkel bátran lehet hozzájuk fordulni. Arra azonban érdemes számítani, hogy nem minden bejelentés esetében tudnak azonnali intézkedést tenni.
- Vízálló vagy csak annak látszik? Őszi horgászruhák gyakorlati összehasonlítása
- Megdőlt a Ráckevei-Duna abszolút pontyrekordja: 38 kiló felett mérlegelték Stefánt
- 250 kilogramm fiatal csukát telepítettek a Pécsi-tóba
- Titán, acél vagy fluorokarbon: milyen előkét válasszunk csukára?
- Halászhagyományok, halételek és koncertek: háromnapos fesztivál Tihanyban
- Wobbler, gumihal vagy blade bait: melyikkel keressük meg az őszi sügérrajt?