Akváriumból a természetbe: így terjedhetnek az idegenhonos fajok a Balaton környékén

• Jó fogás
• 2026. november 8.
• 0

A Balaton vízgyűjtőjén 93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak. A Hévízi-tó különösen fontos szerepet játszik a terjedésükben.

Az idegenhonos fajok terjedése világszerte egyre komolyabb ökológiai kihívást jelent. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai átfogó vizsgálatban rekonstruálták, hogyan kerültek nem őshonos édesvízi élőlények a Balaton vízgyűjtőjére, és milyen emberi tevékenységek segíthették megjelenésüket.

A kutatás során összesen 93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak, amelyek közül 63 tartósan megtelepedett a térségben. A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy az új fajok megjelenésének üteme az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult.

Egyre gyorsabban jelennek meg az új fajok

A korábbi időszakokban még viszonylag ritkán észleltek új idegenhonos fajokat a Balaton vízgyűjtőjén. 1926 előtt évente átlagosan kevesebb mint 0,3 új faj megjelenését dokumentálták, 2006 és 2015 között azonban ez az érték már évi 2,3-ra emelkedett.

Különösen érdekes a Hévízi-tó szerepe: a 93 idegenhonos faj közül 45-öt, vagyis közel a felét, először itt vagy a tó környezetében mutatták ki. Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy a Hévízi-tó területe a Balatonénak kevesebb mint tízezred része.

A Balatonban 37 faj első előfordulását dokumentálták, míg a vízgyűjtő halastavaiban és azok környezetében további hat faj jelent meg először a feljegyzésekben.

Az emberi tevékenység is segíti a terjedést

A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy az idegenhonos fajok megjelenését jelentősen befolyásolja az egyes vízterek környezeti jellege és emberi hasznosítása. A különböző élőhelyeken eltérő útvonalakon és tevékenységek révén juthatnak be az új fajok.

A Balaton esetében a vízi közlekedés, valamint a Sió-csatornán keresztül kialakult dunai kapcsolat segíthette egyes élőlények, például a vándorkagyló megjelenését. A hajók és egyéb vízi eszközök közvetítésével olyan fajok is eljuthatnak új élőhelyekre, amelyek természetes úton nehezebben terjednének.

A Hévízi-tónál más tényező bizonyult meghatározónak. Az akváriumi növények és állatok természetbe engedése fontos szerepet játszhatott az idegenhonos fajok megjelenésében. A tóban először észlelt fajok közel 69 százalékának betelepülését ehhez a tevékenységhez kötötték.

A halastavakban és környezetükben elsősorban a halgazdálkodással összefüggő fajbehurcolás bizonyult jelentős tényezőnek. A kutatók szakértői értékelése szerint a kimutatott idegenhonos fajok több mint 90 százaléka kedvezőtlen ökológiai hatásokkal hozható összefüggésbe.

Sok faj jelenlegi helyzete továbbra is bizonytalan

A vizsgálat nemcsak az idegenhonos fajok terjedésének útvonalaira világított rá, hanem arra is, hogy jelentős hiányosságok vannak a jelenlegi elterjedésükről és állományaikról rendelkezésre álló ismeretekben.

A 93 dokumentált faj közül 21 esetében, vagyis 22,6 százalékánál nem ismert, hogy jelenleg is előfordul-e a Balaton vízgyűjtőjén, vagy időközben eltűnt onnan. Az állományok alakulásáról még kevesebb megbízható adat áll rendelkezésre: 55 faj, az összes dokumentált faj 59,1 százaléka esetében nem lehet biztosan megállapítani, hogy egyedszámuk vagy elterjedési területük növekszik, csökken, esetleg változatlan marad.

A hiányos adatok jelentősen megnehezítik a hatékony védekezést. A kutatók ezért a célzott vizsgálatok és a rendszeres ökológiai monitorozás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az eredmények alapján a Balaton élővilágának védelme csak a teljes vízgyűjtő figyelembevételével lehet eredményes. A megelőzésnek, a rendszeres megfigyelésnek és a korai beavatkozásnak az egyes vízterek sajátosságaihoz kell igazodnia. A tó állapotát ugyanis a környező vizekben zajló ökológiai folyamatok is befolyásolják.

Forrás: hirbalaton.hu