Halmentő vízpótlás Tatán: egy kiszáradó csatorna élővilágát is megóvták

• Jó fogás
• 2026. november 6.
• 0

A súlyos aszály miatt a tatai Réti VIII-as tó vízszintje jelentősen csökkent, ezért a megszokottnál korábban kellett megkezdeni a lehalászást. A visszamaradó víz azonban nem veszett kárba: a vízügyi szakemberekkel együttműködve a kiszáradás szélére került Szőny-Füzitői-csatornába vezették, megmentve ezzel annak élővilágát és halállományát.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) idei vízgazdálkodási tevékenységének egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült hasznosítani a tatai Réti VIII-as tó lehalászásakor leeresztett vizet. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javult a hosszabb ideje vízhiánnyal küzdő Szőny-Füzitői-csatorna vízellátása.

Schmidt-Kovács Bence, a szövetség szakmai igazgatója elmondta, hogy a vízpótlás az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársaival együttműködésben valósult meg. A szakemberek a csatorna vizét egy fenékküszöb segítségével visszaduzzasztották, így sikerült elhárítani a kiszáradás közvetlen veszélyét. A beavatkozás nemcsak a halállomány, hanem a teljes vízi élővilág fennmaradása szempontjából is jelentős volt.

Az aszály miatt korábban kellett lehalászni a tavat

A KEMHESZ immár negyedik éve végez halgazdálkodási tevékenységet a tatai Réti VIII-as tóban. Az idei évben azonban a megszokottnál hamarabb kellett hozzákezdeniük a lehalászáshoz, mivel az aszály következtében a természetes vízutánpótlás már nem bizonyult elegendőnek. Szeptemberre a tó vízszintje hozzávetőleg 60 centiméterrel csökkent.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a lehalászás után általában két hónapig szárazon hagyják a tó medrét. Ez idő alatt a lágy iszap kiszárad és összeesik, ami később mérsékli a kotrási munkák szükségességét. A mostani vízhiányos helyzetben azonban a rendelkezésre álló vízkészletek megőrzése fontosabbá vált a megszokott mederkezelési eljárásnál.

A tómeder és a halágy megtisztítását követően ismét lezárták a tó vízleeresztő műtárgyát, így a felsővezetésű Tatai-árkon keresztül lehetőség nyílt az Öreg-tó lehalászásakor leengedett víz fogadására is. Mivel a következő év vízellátási kilátásai továbbra sem egyértelműek, a szövetség igyekszik minden rendelkezésre álló lehetőséget kihasználni a vízkészletek megőrzésére.

Hódtorlaszokat bontottak el, csaknem száz homokzsákra volt szükség

Ahhoz, hogy a víz akadálytalanul eljusson a Réti VIII-as tóhoz, a KEMHESZ halőreinek több fontos feladatot is el kellett végezniük. Eltávolították a hódok által épített, a víz szabad áramlását akadályozó torlaszokat, emellett a töltés teljes hosszát is átvizsgálták.

A bejárás során kiderült, hogy a hódok számos járatot vájtak az árok falába. Ezeket csaknem száz homokzsák felhasználásával kellett betömni, hogy a víz ne szivárogjon el, és biztonságosan eljuthasson a tóhoz.

Schmidt-Kovács Bence hangsúlyozta, hogy a vízkészletek megőrzése legalább olyan fontos feladat, mint maga a halgazdálkodás. A halállomány nevelésére és gyarapítására fordított jelentős munka és anyagi ráfordítás sem elegendő, ha közben nem biztosítható az élőhelyek megfelelő vízellátása.

A tavakban visszatartott víz ráadásul nemcsak a halak és a környező élőhelyek fennmaradását segíti. Hozzájárulhat a talajvízháztartás kedvezőbb alakulásához és a helyi mikroklíma védelméhez is. A KEMHESZ ezért a vízmegtartást nem pusztán halgazdálkodási feladatként, hanem hosszú távú természetvédelmi teendőként kezeli.

Forrás: KEMHESZ