Nem eresztik le a Ráckevei-Dunaágat: a horgászszövetség tisztázta, mi történik valójában

• Jó fogás
• 2026. augusztus 26.
• 0

Az elmúlt napokban több félrevezető információ is terjedt a Ráckevei Duna-ág állítólagos „leeresztéséről”, ami komoly aggodalmat keltett a horgászok körében.

A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség azonban pontosította a helyzetet: nem a teljes vízterület leengedéséről van szó, hanem a korábban ideiglenes víztározóként betárolt többletvíz egy részét engedik vissza a Dunába. A beavatkozás célja, hogy átmenetileg növeljék a Duna vízszintjét az atomerőmű térségében.

A háttérben a rendkívül száraz időszak és a Duna alacsony vízállása áll. A folyó vízszintje olyan mértékben csökkent, hogy az már a Paksi Atomerőmű hűtését is nehezítette. A vízügyi szakemberek ezért fenékküszöb kialakításával igyekeznek javítani a helyzeten, kiegészítő intézkedésként pedig a Ráckevei Duna-ágban korábban visszatartott víz egy részét is felhasználják.

Nem ürítik ki a Ráckevei-Dunaágat

A horgászokat leginkább az a téves információ aggasztotta, hogy akár teljesen leengedhetik a Duna-ágat. A szövetség ezt egyértelműen cáfolta. Tájékoztatásuk szerint a vízterületet az elmúlt időszakban mintegy 17 centiméterrel a nyári üzemvízszint fölé töltötték, és most ennek a többletnek egy részét engedik ki Tassnál. A várható vízszintcsökkenés ehhez képest legfeljebb további 20 centiméter lehet, vagyis összességében 30–40 centiméternél nagyobb apadás nem várható. A szövetség szerint ennél nagyobb mértékű vízleeresztés hidrológiai szempontból sem lenne indokolt, a csatornák folyásirányának megfordulása ugyanis a Kiskunság további kiszáradását is előidézhetné. A mostani beavatkozás ráadásul korántsem példa nélküli. A horgászszövetség szerint néhány évvel ezelőtt az ilyen nagyságrendű vízszintváltozás még teljesen megszokottnak számított, a téli üzemvízszint pedig korábban ennél jóval alacsonyabb is lehetett.

A halállományban nem várható jelentős veszteség

A horgászokat természetesen az is érdekli, hogy a vízszint átmeneti csökkentése milyen hatással lehet a halállományra. A szövetség szerint jelentős halpusztulás vagy állománycsökkenés nem várható. A tassi hajózsilip olyan, úgynevezett billenőtáblás rendszerben működik, amelynek részleges nyitásakor elsősorban a víz felső, nagyjából 10–20 centiméteres rétege távozik. A közlés szerint ebben a vízrétegben viszonylag kevés hal tartózkodik, ráadásul a halak többsége a zubogó vízzel ellentétes irányba úszik, így a leeresztés várhatóan nem okoz számottevő veszteséget. A szövetség azt is kiemelte, hogy a tassi hajózsilip ilyen mértékű nyitása korábban is gyakran megtörtént, így a mostani beavatkozás önmagában nem veszélyezteti a Duna-ág halállományát, és nem jelenti a horgászat ellehetetlenülését.

Néhány nap után visszatérhet a vízszint

A vízleeresztés a tervek szerint csak néhány napig tart. Ezt követően a vízgyűjtő terület csapadéka, a várhatóan mérséklődő nappali hőmérséklet, valamint a Duna vízszintjét javító egyéb vízügyi beavatkozások is segíthetik a helyzet rendezését. A Ráckevei Duna-ágba a Kvassay-zsilipnél nemrég átadott új szivattyúk segítségével később lehetővé válhat, hogy a vízszintet ismét visszaállítsák a nyári üzemvízszintre. A mostani intézkedés tehát átmeneti vízgazdálkodási beavatkozás, nem pedig a vízterület tartós átalakítása. A szövetség szerint ezért a horgászoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a Ráckevei Duna-ágat „leeresztik”, vagy hogy a beavatkozás miatt jelentősen megváltozna a vízterület állapota. A mostani vízmozgás elsősorban a rendkívüli dunai vízhiány kezelését szolgálja, és a szakemberek várakozása szerint a halállományban nem okoz érzékelhető károkat.