Szárazság, aszály, vízhiány – öt Balatonnyi víz kellene az Alföldnek
Az Alföld vízhiánya súlyos: öt Balatonnyi víz hiányzik a talajból, a „Vizet a tájba” program a természet és mezőgazdaság megmentéséért küzd.
💧 Öt Balatonnyi víz hiányzik az Alföldről – a klímaváltozás árnyékában
Az Alföld egyre inkább a sivatagosodás jeleit mutatja: a hosszú aszályok, a csökkenő talajvíz és a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság és a természet egyaránt veszélybe került. A növénytermesztés sok helyen már-már lehetetlenné válik, ezért a víz megtartása és visszapótlása immár kiemelt társadalmi-gazdasági érdek.
Erre reagált az állam 2025 februárjában, amikor az Országos Vízügyi Főigazgatóság meghirdette a „Vizet a tájba” programot. A kezdeményezés célja, hogy a vízvisszatartás révén mérsékelje a szárazság és a természetromlás hatásait.
📉 A helyzet kritikus
Az Alföldön a határon belépő folyók vízhozama folyamatosan csökken: 15 év alatt 114 köbkilométerről 98-ra zuhant, a Tisza vízgyűjtőjén pedig a középvízhozam 24%-kal csökkent, az augusztusi vízhozam pedig közel felére esett vissza.
A növekvő hőmérséklet és a megnövekedett párolgás tovább súlyosbítja a helyzetet: a Dél-Alföldön a párolgás mértéke akár 1000 mm/év is lehet. A heves, gyors esők nem képesek pótolni a vízhiányt, mert a víz a talajba nem tud beszivárogni.
A szakemberek szerint az Alföld egész területén a felszín alatti víz szintjének egyméteres emeléséhez körülbelül 10 köbkilométernyi vízre lenne szükség – ez körülbelül öt Balaton vízmennyiségének felel meg.
🌿 A természet és a mezőgazdaság egyensúlya
A programban a természetvédelem és a mezőgazdaság céljai részben átfedik egymást. A természetvédelmi szempontok szerint a nagy területű elárasztás a cél (kb. 600 ezer hektár), míg a mezőgazdaság számára a tározott vizek elvezetése a táblákig biztosítaná az öntözést.
A Vizet a tájba programban a tulajdonosok önkéntesen felajánlhatják területeiket elárasztásra. December elejére 905 terület került felajánlásra, csaknem 26.000 hektár nagyságban, de csupán 63 helyszínen valósult meg az elöntés, további 22 alkalmas helyszínt azonosítottak a vízügyi igazgatóságok. 2025-ben 2800 hektár került víz alá – az eredmények a felajánlásokhoz képest szerények.
A nehézségek sokrétűek: nincs elérhető vízbázis, a gravitációs elvezetés nem megoldott, a szivattyúzás költséges, és a gazdák között sem mindig van egyetértés a víz elosztásáról.
⚖️ Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban
A szakemberek hangsúlyozzák: a fenntartható jövő érdekében a mezőgazdasági és természetvédelmi szempontok összehangolása elengedhetetlen. A termesztett növényeknek jobban kell alkalmazkodniuk a termőhelyi adottságokhoz, a talaj víztározó képességét maximalizálni kell, a meliorációt újra felfedezni, és a precíziós öntözést szélesebb körben alkalmazni.
A mezőgazdasági területhasználat-váltásnak is gazdasági szempontból kifizetődőnek kell lennie: a kisebb aranykorona-értékű földeket érdemes művelésből kivonni és elárasztani, hogy a tulajdonosok is profitáljanak, miközben a természetvédelmi célok teljesülnek.
💡 Összegzés
A „Vizet a tájba” program nem csupán vízgazdálkodási beavatkozás: a természet és a mezőgazdaság összhangját, valamint a társadalmi együttműködést is szolgálja. Bár a folyamat hosszú és összetett, a szakemberek szerint minden érdek összehangolható, ha a támogatási rendszert és a társadalmi ösztönzőket megfelelően alakítják.
Forrás: pecaverzum.hu
- Hatalmas fekete amurok és pontyok pusztultak el a Kákafoki-holtágon
- Orvhorgászat a Tiszán: gereblyézéssel sebesítették meg a halakat
- Megint a legnagyobb bírságot kapta a balatoni orvhorgász
- Hatalmas jégtáblák indultak meg a Tiszán – látványos jégzajlás
- Tájidegen halfajok térnyerése egy alföldi mesterséges csatornában
- Leállóban egy őshonos halfaj telepítése Magyarországon
2026. február 9.
Angolnát fogtak a Sajó kazincbarcikai szakaszán
2026. február 9.
Leszerelték a horgászpodeszteket Balatonfenyvesen
2026. február 9.
Második világháborús gránátot találtak a nagymarosi Duna-szakaszon
2026. február 8.
Garnélás peperonata csicseriborsó-salátával
2026. február 7.