Szeptemberi pontyozás: sekélyben vagy mély vízben keressük a pontyot?

• Jó fogás
• 2026. szeptember 4.
• 0

Szeptemberben megérkezünk a tóhoz, előttünk egy sekély, náddal szegélyezett öböl, távolabb pedig egy négy-öt méteres medertörés. Hová dobjunk?

A nyári rutin azt mondhatja: próbáljuk meg a sekélyebb vizet. Az ősz közeledte viszont arra csábíthat, hogy rögtön a mélyebb részeken keressük a pontyokat. A helyes válasz azonban szeptemberben gyakran az, hogy mindkettőt érdemes megvizsgálni. Ez ugyanis átmeneti hónap. A levegő hőmérséklete már jelentősen ingadozhat, miközben a nagy víztömeg még sokáig őrzi a nyáron felhalmozott hőt.

Ne a levegő hőmérsékletéből induljunk ki!

Az egyik leggyakoribb szeptemberi hiba, hogy a horgász a saját hőérzete alapján választ helyet. Ha hajnalban 10–12 fokban húzzuk fel a pulóvert, könnyű azt gondolni: megjött az ősz, a ponty biztosan mélyre húzódott. Csakhogy a tó nem hűl le egyik napról a másikra. A víz hőmérséklete lassabban reagál az időjárás változására, ezért a sekélyebb területek még szeptemberben is bőven adhatnak halat. Őszi pontyozási tapasztalatok is arra hívják fel a figyelmet, hogy a halak nem költöznek azonnal mély vízbe az első hidegebb éjszakák után.

Szeptemberben különösen érdemes megvizsgálni a sekélyebb területeket, ha meleg, napos idő van. Egy napsütötte öböl vagy sekély plató napközben kedvező terület lehet. Ha nád, hínár vagy természetes táplálék is található a közelben, még jobb esélyünk lehet. A pontyok ilyenkor nem feltétlenül azért mennek sekélybe, mert ott egyszerűen „melegebb van”, hanem azért is, mert táplálékot találnak. Figyeljük a vizet: pontyfordulás, buborékozás, nádmozgás vagy felkavart iszap sokkal értékesebb információ, mint bármilyen általános szabály.

Előfordulhat, hogy ugyanazon a napon reggel és délután teljesen más helyen találjuk meg a pontyokat. Egy hideg éjszaka után hajnalban érdemes lehet stabilabb, mélyebb vizet ellenőrizni, ha azonban kisüt a nap, egy sekélyebb terület délután ismét vonzóvá válhat. Ez különösen kisebb tavakon lehet látványos, ahol a sekély víz gyorsabban reagál az időjárásra. Ezért szeptemberben ne feltétlenül egyetlen horgászhelyben gondolkodjunk egész nap.

Mikor válasszuk a mélyebb vizet?

Ha egymást követik a hideg éjszakák, erős lehűlés érkezik, és a sekély részeken megszűnik a korábban tapasztalt halmozgás, érdemes mélyebbre keresni. Különösen érdekesek lehetnek a medertörések, árkok, mélyebb platók szélei és azok az útvonalak, amelyeken a halak a sekély és mély területek között közlekednek. A szeptember előrehaladtával ezek jelentősége fokozatosan nőhet. De ne feltétlenül a tó legmélyebb pontját keressük. Egy háromméteres területről ötméteres vízbe vezető törés például sokkal érdekesebb lehet, mint egy jellegtelen hatméteres medence közepe.

Ha nem tudjuk eldönteni, sekély vagy mély legyen, keressük a kettő közötti átmenetet. Egy medertörés lehetőséget ad a pontynak arra, hogy kis távolságon belül változtassa a mélységet. Éjszaka vagy kedvező időben felmehet a sekélyebb platóra táplálkozni, majd visszahúzódhat a mélyebb vízbe. Ezért különösen értékes lehet a törés teteje és alja. Ha két bottal horgászunk és a szabályok ezt lehetővé teszik, az egyik szereléket elhelyezhetjük a sekélyebb részen, a másikat pedig a törés alján. Így maguk a pontyok mutathatják meg, melyik mélység működik aznap.

A szeptemberi helyválasztásnál a szélirányt se hagyjuk figyelmen kívül. Egy tartós, kellemesebb szél által ostromolt partszakaszra táplálék sodródhat, a víz mozgása pedig vonzóvá teheti a területet. Ha azonban egy markáns hidegfront után napokon keresztül hideg szél hűti ugyanazt a sekély öblöt, a helyzet megváltozhat. Ez is jól mutatja, miért nincs olyan szabály, hogy szeptemberben mindig sekélyen vagy mindig mélyen kell pontyozni.

A ponty szempontjából nem a mélységi térkép önmagában érdekes. A kérdés az, hol talál ennivalót. Szeptemberben még bőségesen lehet természetes táplálék a hínár környékén, iszaposabb területeken, kagylós részeken és más, nyáron is használt táplálkozóhelyeken. Egyes őszi pontyozási útmutatók kifejezetten felhívják a figyelmet arra, hogy az iszaposabb területeket sem érdemes elhanyagolni, mert a pontyok ott természetes táplálék, például fenéklakó lárvák után kutathatnak. Ha megtaláljuk a táplálékot, gyakran megtaláljuk a pontyot is.

Figyeljünk, mielőtt etetni kezdünk!

Megérkezés után ne feltétlenül az legyen az első mozdulat, hogy öt kiló etetőanyagot juttatunk a kiszemelt helyre. Sétáljuk körbe a vizet, ha lehet. Nézzük meg a sekély öblöket, figyeljük a felszínt, keressünk buborékokat és fordulásokat. Ha nincs látható jel, felderítő ólommal vagy markerrel vizsgáljuk meg a medret. Szeptemberben a pontyok még mozoghatnak sokat, ezért egy olyan helyre telepített nagy etetés, ahol éppen nincsenek halak, könnyen egész napos várakozást eredményezhet.

Jó kiindulópont lehet az a feltételezés, hogy hajnalban mély, délután pedig sekély vízben keressük őket, de ezt se kezeljük szabályként. Szeptember elején egy melegebb időszakban a pontyok akár éjszaka és hajnalban is sekély vízben táplálkozhatnak. Később, hidegebb éjszakák után viszont valóban felértékelődhetnek a stabilabb, mélyebb területek. Délutáni napsütésben pedig újra érdemes ellenőrizni a sekélyebb részeket. A kulcsszó tehát a mozgás. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy ahol reggel elkezdtünk horgászni, ott kell estig maradnunk.

Szeptemberben még ne temessük a sekély vizet!

A szeptember az egyik legérdekesebb pontyos hónap, mert a nyári és az őszi viselkedés egyszerre lehet jelen. A Tisza-tavi Ökocentrum is átmeneti hónapként ír róla, amikor a hűlő víz ellenére még aktív a halak táplálkozása, és kapitális pontyok is horogra kerülhetnek. Ezért nincs egyetlen helyes válasz arra, hogy sekély vagy mély. Meleg, napos időben, természetes táplálék mellett a sekély víz kiváló lehet. Tartós lehűléskor, hideg éjszakák után és az ősz előrehaladtával egyre inkább érdemes megvizsgálni a mélyebb, stabilabb területeket.

A legjobb megoldás pedig gyakran a kettő között található: egy medertörésen, plató szélén vagy olyan útvonalon, ahol a pontyok kedvük szerint válthatnak a sekély és a mély víz között. Szeptemberben tehát ne azt kérdezzük, hogy hol kellene lennie a pontynak. Keressük meg, hogy azon a napon hol van.