Tíz horgászati szabálysértés a Tisza-tavon szeptemberben

• Jó fogás
• 2026. október 6.
• 0

Szeptemberben sem maradtak munka nélkül a Tisza-tavon szolgálatot teljesítő halőrök: tíz esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást horgászati szabályok megsértése miatt.

A konkrét ügyek közül két esetet külön is bemutattak, amelyek jól mutatják, hogy nemcsak a tiltott módszerek, hanem a megfogott hal helytelen kezelése is komoly következményekkel járhat. Az egyik esetben két nagytestű ponty maradt egész éjszakára haltartóban, a másiknál pedig egy 44 centiméteres süllőt tartottak meg annak ellenére, hogy külső akadással került horogra.

Reggelig haltartóban maradtak a nagy pontyok

Az egyik szeptemberi ellenőrzés során egy behúzós módszerrel horgászó pecás két, a felső méretkorlátnál nagyobb pontyot fogott. A halakat a kifogást követően haltartóba helyezte, majd csak másnap reggel engedte őket vissza, miután elkészítette a szükséges fényképeket. A horgász azzal indokolta a várakozást, hogy megfelelő fényviszonyok között szerette volna elkészíteni a felvételeket.

A behúzós horgászrend azonban ebben az esetben egyértelműen rendelkezik a halak kezeléséről. A kifogott halat a mérlegelést és a fényképezést követően a lehető legrövidebb időn belül vissza kell engedni, így az, hogy az ideális fényviszonyokra várva egy teljes éjszakát töltöttek a pontyok a haltartóban, nem felelt meg az előírásoknak. A szabályozás célja, hogy a nagytestű halak minél kisebb stressznek legyenek kitéve, és a szükségesnél hosszabb ideig ne maradjanak fogságban.

Külső akadás miatt kellett volna visszaengedni a süllőt

A másik ügyben egy 44 centiméteres, 1,37 kilogrammos süllőt tartott meg egy horgász a Nagy-Kubik területén. A hal első látásra fogható méretűnek tűnhetett, az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy nem a szájában akadt horogra a megfelelő módon. A horgász később, miután tudomást szerzett arról, hogy az esetről videófelvétel is készült, elismerte, hogy a süllőt külső akadással fogta.

A Tisza-tavi horgászrend szerint a külső akadással megfogott halat minden esetben vissza kell engedni, függetlenül attól, hogy az akadás szándékos volt-e. Ez azt jelenti, hogy a horgásznak akkor is visszaengedési kötelezettsége van, ha nem célzottan így próbálta megfogni a halat. A szabályozás tehát nem pusztán a szándékot, hanem magát a fogás módját veszi figyelembe.

Nem elég ismerni a halfajok méretkorlátait

A két eset jól mutatja, hogy a szabályos horgászathoz nem elegendő pusztán a fajlagos tilalmi idők, valamint a darab- és méretkorlátozások ismerete. A horgászat módjához kapcsolódó külön előírások, a halak mérlegelésére, fényképezésére, ideiglenes tárolására és visszaengedésére vonatkozó szabályok ugyancsak fontosak. Ezek különösen akkor válhatnak lényegessé, amikor egy adott módszerhez speciális helyi rendelkezések kapcsolódnak.

A Tisza-tavi Kirendeltség ezért arra kéri a horgászokat, hogy már a horgászat megkezdése előtt nézzék át az adott módszerre és az érintett vízterületre vonatkozó szabályokat. Ez nemcsak a szabálysértések elkerülése miatt fontos, hanem azért is, mert a megfelelő halfogás és halkezelés a halállomány védelmének egyik alapvető része.

A szabályok a halállomány védelmét szolgálják

A halőrzés nem csupán a horgászok ellenőrzéséről szól. A helyi előírások egy része kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a Tisza-tó értékes halállományát minél jobban megóvják, ezért a halak kíméletes kezelése, a visszaengedési kötelezettség és az egyes horgászati módszerek szabályozása egyaránt fontos. A nagytestű pontyok esetében például különösen lényeges, hogy a kifogástól a visszaengedésig a lehető legrövidebb idő teljen el.

A szeptemberi tíz eljárás és a bemutatott két eset egyaránt arra figyelmeztet, hogy a horgászrendet nem elég nagy vonalakban ismerni. Aki Tisza-tavon pecázik, annak a választott módszer sajátos szabályait és a megfogott hal kezelésére vonatkozó előírásokat is célszerű előre megismernie. Ezzel nemcsak a kellemetlen következmények kerülhetők el, hanem a tó halállományának védelméhez is minden horgász hozzájárulhat.