Védett halfajokat találtak a zalai holtágak vizsgálata során

• Jó fogás
• 2026. május 7.
• 0

A Zalai halasok több Natura2000-es élőhelyen vizsgálták a lápi halfajok előfordulását és az invazív fajok hatását.

Ritka és védett halfajokat találtak a zalai holtágakban

Több értékes és védett halfaj is előkerült a zalai vizes élőhelyek vizsgálata során. A Zalai halasok ezúttal a Pókaszepetki holtágban, a Zalaistvándi malomtóban és az Alibánfai holtágon végeztek mintavételeket, amelyek során nemcsak őshonos fajokat találtak, hanem az invazív halfajok jelenlétére is komoly figyelmeztetés érkezett.

A kutatások célja a lápi halfajok előfordulásának vizsgálata, valamint az élőhelyek állapotának felmérése volt a Natura2000-es besorolású területeken.

Réti és vágó csíkok is előkerültek a Pókaszepetki holtágban

A szakemberek beszámolója szerint a Pókaszepetki holtág ma is folyamatos vízátfolyással rendelkezik, annak ellenére, hogy egykor folyószabályozás során alakult ki.

Az élőhely sekély, átlagosan fél méter mély, vastag üledékréteggel borított mederrel. A vízfelszínt békalencse és vízidara borítja, míg a növényzetben többek között tócsagaz, vízitök és különböző sásfajok találhatók.

A mintavételek során sikerült kimutatni a védett réti csíkot és a vágó csíkot is, emellett sügér, csuka, vörösszárnyú keszeg és széles kárász is előkerült.

A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ezüstkárász jelenléte komoly problémát jelent, mivel az invazív faj kiszoríthatja az őshonos állományokat.

A szakemberek szerint a széles kárász állománya ezen az élőhelyen gyakorlatilag megsemmisültnek tekinthető.

Stabil kurta baing állományt találtak Zalaistvándnál

A vizsgálatok másik fontos helyszíne a Zalaistvándi malomtó volt, amely szintén Natura2000-es besorolású területen található. A szakemberek itt egy stabil kurta baing állományt azonosítottak. A különböző korosztályú példányokat 2024 és 2025 tavaszán is sikerült megfigyelni.

A halak főként a partszéli nádasok, a hínármezők és az úszó sásszigetek környékén fordultak elő.

A mintákból több más faj is előkerült, köztük csuka, compó, bodorka, vörösszárnyú keszeg és sügér. Ugyanakkor itt is jelen volt az ezüstkárász és a fekete törpeharcsa, amelyek idegenhonos, invazív fajként komoly természetvédelmi problémát jelentenek.

Nemcsak halak élnek ezeken az élőhelyeken

A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek a vizes élőhelyek nemcsak halfajok miatt különösen értékesek. A Zalaistvándi malomtónál például több védett állatfaj jelenlétét is észlelték, köztük a mocsári teknőst, a dunai tarajos gőtét, a pettyes gőtét, valamint különböző varangyfajokat és ritka ízeltlábúakat is.

A szakemberek szerint az élőhely átalakítása vagy a környezet jelentős megváltoztatása komoly károkat okozhatna az ott élő fajoknak.

Az Alibánfai holtágban is értékes fajok élnek

A kutatások harmadik helyszíne az Alibánfai holtág volt, amely több mint ötszáz méter hosszan húzódik az Alsó–Zala völgyében.

Az élőhelyet nád, vízitök, békalencse és tócsagaz borítja, a mederfenék itt is vastag üledékréteggel fedett. A mintavételek során itt is sikerült kimutatni a védett réti csíkot és a vágó csíkot, valamint több őshonos halfajt, köztük sügért, csukát, bodorkát és vörösszárnyú keszeget.

A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az invazív fajok jelenléte ezeken az élőhelyeken is egyre komolyabb problémát okoz. Az ezüstkárász és a fekete törpeharcsa ugyanis jelentősen csökkentheti a természetes diverzitást és veszélyeztetheti az őshonos fajok fennmaradását.

Egyre fontosabb a vizes élőhelyek védelme

A kutatások ismét rámutattak arra, hogy a kisebb holtágak és lápi élőhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a hazai élővilág megőrzésében.

Ezek a területek számos ritka és védett faj számára biztosítanak menedéket, miközben az invazív fajok és az élőhelyek átalakulása egyre nagyobb veszélyt jelent rájuk.

Forrás: halazin.hu