Világszenzáció a Sebes-Körösön: rekordméretű bihari márna akadt horogra

• Halhíradó
• 2026. február 13.
• 0

Rekordméretű bihari márna akadt horogra a Sebes-Körösön. A halfaj a világon csak itt él, tudományos szenzáció is kapcsolódik hozzá.

🐟 Egy halfaj, amely csak itt létezik

Ugyan a fogás még tavaly történt, a híre csak később jutott el a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége-hez, de különlegessége miatt mindenképpen érdemes reflektorfénybe állítani. A szenzációról a KHESZ közösségi oldalán számolt be.

A 2025. évi szép fogások játék lezárása után, az idei kihirdetés előtt érkezett a történet, amely nemcsak horgászkörökben számít különlegesnek.

🎣 A fogás, amelyből világrekord is lehetett volna

Vass Norbert neve nem ismeretlen a hazai horgászvilágban. A fiatal szakember előszeretettel fordul a kevésbé „trendi” halfajok felé, és már számos különleges egyedet tartott kezében.

Tavaly augusztusban azonban olyasmi akadt horogra, amihez világviszonylatban is csak keveseknek van szerencséjük.

A Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt, legyező módszerrel, nimfázva fogott egy 15–20 centiméteres halat.

A „nimfa” típusú legyező műcsali a rovarok víz alatti lárváját utánozza, a felkínálás a fenék közelében történik, lassú bevontatással.

A horgász azonnal felismerte: jó eséllyel a bihari márna (Barbus biharicus) került a kezébe.

Ahogy viccesen megjegyezte: ha bejelenti országos rekordnak, most a világon egyedüli fogásként egy új halfaji világrekorddal büszkélkedhetne.

🌍 Endemikus halfaj – csak a Körösben él

A bihari márna endemikus, vagyis bennszülött faj. A világon kizárólag a Körösök vízrendszerében fordul elő.

A faj meghatározását többek között Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja is megerősítette kizárásos alapon, valószínűsítően. Ő maga is több alkalommal találkozott már bihari márnával a Sebes-Körös felsőbb szakaszain végzett felmérések során.

🔬 Tudományos felfedezés – hosszú út az új fajig

A bihari márna története külön fejezet a hazai halkutatásban.

„A téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).

A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján.

Ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.”

A bihari márnát végül 2016-ban írták le hivatalosan új fajként.

💧 Több mint horgászsiker

Ez a fogás túlmutat egy szép halon.

Egy olyan halfaj rekordközeli példányáról van szó, amely a világon máshol nem él. A Sebes-Körös nemcsak természeti érték, hanem tudományos különlegesség is.

Az ilyen pillanatok emlékeztetnek arra, hogy a hazai vizek még mindig tartogatnak meglepetéseket.

Forrás: pecaverzum.hu