A Tisza-tóban is megjelent a csupasztorkú géb

• Jó fogás
• 2026. február 12.
• 0

Három új mintavételi eredmény igazolja, hogy 2025 őszére a csupasztorkú géb megjelent a Tisza-tó területén is.

Az idegenhonos faj 2024-ben még csak a Felső-Tiszán terjedt gyors ütemben, mostanra azonban a tározó több pontján is kimutatták jelenlétét.

2024 őszén Szepesi Zsolt jelezte a csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) megjelenését a Felső-Tisza hazai szakaszán. Vásárosnaménytól Tokajig már akkor is több helyen gyakorinak mutatkozott, és viszonylag gyors lefelé terjedését is észlelték a folyón – számolt be a Magyar Haltani Társaság.

Hasonló folyamat zajlott le az Alsó-Tiszában, a Marosban és a Körös vízrendszerében is: a faj rövid idő alatt gyakorivá vált, és felfelé is gyorsan terjedt. Megjelent a Közép-Tiszán, Szolnok felett is, a Tisza-tóból azonban egészen 2025-ig nem került elő.

Három új kimutatás a Tisza-tónál

A 2025-ös évben három új eredmény született a tározó területéről.

2025. szeptember 9-én két elektromos kecés halászatra került sor. Az egyik mintavételi helyszín a Tisza-tavi folyószakasz felső pontja közelében volt (47°40’48.32″, 20°47’15.03″), ahol már az első húzásra nagyszámú csupasztorkú gébet fogtak a kutatók.

A másik helyszín a tiszafüredi híd felett (47°38’35.24″, 20°43’58.23″) volt, ahol a faj szintén gyakorinak bizonyult.

Nem sokkal később, 2025. október 26-án Tiszaderzs közeléből (47°32’19.05″, 20°37’24.81″) is előkerült egy példány. A kiskörei duzzasztó közeléből ugyanakkor eddig még nem sikerült kimutatni jelenlétét.

Feltehetően felülről érkezett

A szakemberek szerint az időrend és a gyakorisági adatok alapján nagy valószínűséggel a Tisza felsőbb szakaszáról érkezett a tározóba. A csupasztorkú géb tömeges jelenléte – a folyami géb (Neogobius fluviatilis) mellett – kedvezőtlen lehet az őshonos fajokra nézve, ugyanakkor a fenéklakó ragadozóhalak számára táplálékforrást is jelenthet.

Hét gébfaj él hazánkban

A magyarországi vízrendszerekben jelenleg hét gébfaj fordul elő:

• folyami géb

• tarka géb

• Kessler-géb

• kerekfejű (feketeszájú) géb

• csupasztorkú géb

• kaukázusi törpegéb

• amurgéb

Ezek közül csak az amurgéb minősül hivatalosan inváziós fajnak, a többi hat faj spontán jövevényként szerepel a jogszabályban.

A halkutatók ennek ellenére azt kérik a horgászoktól, hogy ne engedjenek vissza egyetlen gébet sem, mivel tömeges jelenlétük hosszú távon jelentős ökológiai hatással járhat.

A fajok elkülönítésében a szakemberek egy részletes gébhatározót is ajánlanak a horgászok figyelmébe.

Forrás: MHTT