Angolnát fogtak a Sajó kazincbarcikai szakaszán

• Jó fogás
• 2026. február 9.
• 0

Habár napjainkban egyre ritkábban kerül elő angolna, a szakirodalom korábban számos hazai vízterületről dokumentálta előfordulását.

2025. augusztus 24-én, 21:30 körül a Sajó kazincbarcikai szakaszán egy határozott kapásra lett figyelmes egy horgász, L. A.

„Szerény horgásztudásom alapján életemben először egy angolnával találkoztam” – írta a pecás, aki a fogásról készült fényképet mellékelve értesítette a Magyar Haltani Társaságot (MHTT).

A társaság szakértői megerősítették, hogy valóban angolnáról van szó.

„A hosszú, szürke, kígyószerű test és a nagy száj minden hazai halfajunktól megkülönbözteti, a hal valóban egy angolna (Anguilla anguilla)” – fogalmaztak válaszukban.

Megjegyezték, hogy az angolna hosszú életű, rejtőzködő életmódot folytató halfaj, amely a Sargasso-tengerben szaporodik.

„Mivel a Dunán a Vaskapu-erőművek megépülése óta nem képesek a tengerből felúszni, feltehetően ez a példány is egy korábbi, akár évtizedekkel ezelőtti telepítésből származik” – közölte az MHTT.

A szakirodalom szerint az angolnát korábban leírták az Öreg-Dunából, a Mosoni-Dunából, a Dunából, valamint több mellékfolyójából is, így a Rábából, Marcalból, Lapincsból, Rábcából és az Ipolyból.

Előfordulását dokumentálták a Zala vízrendszerében, a Tapolcai- és Pecsely-patakban, továbbá a Sióban és a Kaposban is.

A Tisza vízrendszeréből szintén több helyről került már elő angolna: az Öreg-Túrból, a Szamosból, a Bodrogból, a Nyugati-főcsatornából, a Sajóból és a Zagyvából, valamint a Körösök vízrendszeréből, beleértve a Hármas- és Kettős-Köröst, a Hortobágy-Berettyót, a Berettyót, a Sebes-Köröst és a Marost.

Elterjedési adatai között szerepel továbbá a Balaton, a Kis-Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó és a Tisza-tó, de számos egyéb tóból, holtágból és nagyobb csatornából is előkerült már az elmúlt évtizedekben.

Forrás: Pecaverzum