Az inváziós halfajok veszélyei hazánk vizeiben

Megosztás:
Forrás: pecaverzum.hu

Tudd meg, mi a különbség az idegenhonos és az inváziós halak között, és miért veszélyesek egyes fajok a magyar vizek őshonos állományára.

Idegenhonos vagy inváziós halak? Tudd meg a különbséget! 🐟

Sok horgász keveri az idegenhonos és inváziós kifejezéseket, pedig nem szinonimák. Takács Péter, a BLKI főmunkatársa így foglalta össze:

Nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos.

  • Idegenhonos faj: Magyarországon nem őshonos, de nem feltétlenül káros az őshonos állományra.
  • Inváziós faj: Magyarországon nem őshonos, és káros hatással van az őshonos fajokra, gyors szaporodásával veszélyezteti a biodiverzitást.

Példák inváziós halfajokra a jogszabály szerint: törpeharcsa, fekete törpeharcsa, busa, ezüstkárász, amurgéb, razbóra, naphal.

A magyar vizekben hét gébfaj él, ebből az amurgéb számít inváziósnak, a többi spontán jövevény. Hazánkban összesen 64 őshonos halfajt tartanak nyilván (26 védett, 11 fokozottan védett), valamint 23 idegenhonosat, ebből 6 spontán jövevény.

A halkutatók már többször felhívták a figyelmet: az idegenhonos és inváziós halfajok elszaporodása egyre nagyobb veszélyt jelent, mert kiszorítják az őshonos fajokat és elszegényítik az élőhelyeket.

Nagy Sándor Alex, a Magyar Haltani Társaság elnöke:
Az inváziós halfajok visszaszorítását sürgeti, hogy megóvjuk a hazai vízi ökoszisztémákat.

Forrás: pecaverzum.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük