Az inváziós halfajok veszélyei hazánk vizeiben
Tudd meg, mi a különbség az idegenhonos és az inváziós halak között, és miért veszélyesek egyes fajok a magyar vizek őshonos állományára.
Idegenhonos vagy inváziós halak? Tudd meg a különbséget! 🐟
Sok horgász keveri az idegenhonos és inváziós kifejezéseket, pedig nem szinonimák. Takács Péter, a BLKI főmunkatársa így foglalta össze:
„Nem minden idegenhonos faj inváziós, viszont minden inváziós idegenhonos.”
- Idegenhonos faj: Magyarországon nem őshonos, de nem feltétlenül káros az őshonos állományra.
- Inváziós faj: Magyarországon nem őshonos, és káros hatással van az őshonos fajokra, gyors szaporodásával veszélyezteti a biodiverzitást.
Példák inváziós halfajokra a jogszabály szerint: törpeharcsa, fekete törpeharcsa, busa, ezüstkárász, amurgéb, razbóra, naphal.
A magyar vizekben hét gébfaj él, ebből az amurgéb számít inváziósnak, a többi spontán jövevény. Hazánkban összesen 64 őshonos halfajt tartanak nyilván (26 védett, 11 fokozottan védett), valamint 23 idegenhonosat, ebből 6 spontán jövevény.
A halkutatók már többször felhívták a figyelmet: az idegenhonos és inváziós halfajok elszaporodása egyre nagyobb veszélyt jelent, mert kiszorítják az őshonos fajokat és elszegényítik az élőhelyeket.
Nagy Sándor Alex, a Magyar Haltani Társaság elnöke:
Az inváziós halfajok visszaszorítását sürgeti, hogy megóvjuk a hazai vízi ökoszisztémákat.
2026. június 1.
220 ezer előnevelt balint telepítettek a Balatonba
2026. június 1.
Oxigénhiány okozhatja a halpusztulást a tihanyi Belső-tónál
2026. május 31.
Egészben sült pisztráng
2026. május 30.
Rekordtömeggel fogták ki Legendát, az ikonikus fekete amurt
2026. május 29.