Őszi süllőzés: szeptemberben itt keresd a ragadozót

Megosztás:

Szeptemberben a süllők viselkedése és mozgása is változik, ezért az ősz eleji horgászatnál a megfelelő hely kiválasztása különösen fontos.

A lehűlő víz, a rövidülő nappalok és a táplálékhalak mozgása miatt a ragadozók aktívabbá válnak, és egyre változatosabb helyeken bukkanhatnak fel. Ami nyáron kevésbé bizonyult eredményesnek, ősszel már komoly lehetőséget kínálhat, ezért érdemes új szemmel nézni a jól ismert horgászhelyeket is.

A medertörések és az árokrendszerek sokat elárulnak

Az őszi süllőzés egyik legfontosabb feladata a megfelelő mederszerkezet megtalálása. A törések, a hirtelen mélyülő részek, az árokrendszerek és a változatos fenék mind kedvelt tartózkodási helyei lehetnek a süllőnek. Ezek nemcsak búvóhelyet biztosítanak a ragadozónak, hanem a zsákmányhalak számára is kedvező környezetet jelentenek. Ahol a táplálékhalak koncentrálódnak, ott jó eséllyel a süllők is megjelennek. Éppen ezért nem feltétlenül a víz legmélyebb pontját kell keresni, hanem azokat a helyeket, ahol a különböző vízmélységek találkoznak, és valamilyen mederbeli változás alakult ki. Aki ismeri a vízfenék topográfiáját, vagy halradarral fel tudja térképezni a területet, sokkal könnyebben találhat ígéretes helyeket.

A természetes és mesterséges akadók szintén fontosak lehetnek. A kövezések, bedőlt fák, tuskók, elhagyott faágak és más víz alatti tereptárgyak egyszerre adhatnak menedéket és vadászati lehetőséget a süllőnek. Szeptemberben a nappali órákban különösen érdemes az ilyen akadósabb részeket alaposan meghorgászni, mert a ragadozók szívesen használják ezeket a helyeket. Az akadók közelében ugyanakkor pontos horgászatra van szükség, hiszen a szerelék könnyebben elakadhat, és a megakasztott süllőt is nehezebb biztonságosan kivezetni.

Sötétedés után a sekély víz is felértékelődik

Az ősz elején a süllő mozgása a naplemente után különösen érdekessé válhat. A táplálékhalak ilyenkor gyakran a sekélyebb, partszéli területekre húzódnak, a ragadozók pedig követik őket. Emiatt a sötétedés utáni órákban olyan partszakaszokon is érdemes próbálkozni, amelyeket nappal talán nem tartanánk különösebben ígéretesnek. Szeptemberben az 1,5-2 méter mély parti részek, különösen a kövezések mellett, jó süllős területnek bizonyulhatnak. Hosszabb, hidegfront utáni éjszakákon ezeknek a helyeknek még nagyobb lehet a jelentőségük, ezért nem érdemes automatikusan a mélyebb víz felé venni az irányt, amikor besötétedik.

A süllő helyének megkeresése ősszel sokszor inkább a halak követéséről szól, mint arról, hogy egyetlen biztos ponton várjuk a kapást. Az áramlás, az időjárás és mindenekelőtt a zsákmányhalak mozgása miatt a ragadozó egyik napról a másikra is helyet válthat. Emiatt érdemes több potenciális horgászhelyet is feltérképezni, és nem túl hosszú ideig ragaszkodni egyetlen ponthoz, ha nincs semmilyen jel arra, hogy ott tartózkodik a hal. Halradarral könnyebb felderíteni a töréseket és a mélyedéseket, de partról is sok információt lehet szerezni a víz mozgásának, a partvonalnak és a táplálékhalak jelenlétének megfigyelésével.

A sikerhez nem elég egy jó hely

A süllőhorgászatnál ősszel is sokat számít, hogy mennyire képes a horgász alkalmazkodni a körülményekhez. Nem létezik minden vízre és minden napra érvényes recept, hiszen ugyanaz a hely egyik este kiváló lehet, máskor pedig teljesen üresnek bizonyulhat. A helyválasztás mellett ezért az időzítés és a folyamatos keresés is fontos. A nappali időszakban érdemes az akadók és medertörések környékét alaposan átnézni, míg naplemente után a sekélyebb, parti részekre is célszerű nagyobb figyelmet fordítani. A változatos terepen végzett folyamatos próbálkozás gyakran többet ér, mint a hosszú várakozás egyetlen helyen.

A fogás mellett természetesen a hal kíméletes kezelése sem maradhat el. A visszaengedni kívánt süllőt a lehető leggyorsabban érdemes megszabadítani a horogtól, ezért hasznos, ha a horgásznál mindig van megfelelő horogszabadító fogó vagy olló. A halat csak a feltétlenül szükséges ideig tartsuk a vízen kívül, a horgászhelyet pedig minden esetben hagyjuk tisztán. Az őszi süllőzés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a siker nem pusztán a csalin vagy a felszerelésen múlik: meg kell találni azt a víz alatti környezetet és azt az időpontot is, amikor a ragadozó éppen ott keresi a táplálékát.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük