Kiszáradás szélén a Somlyó-tó: a vízkészlet 90 százaléka eltűnt

• Jó fogás
• 2026. szeptember 28.
• 0

Az elmúlt évek száraz időjárása, a forró nyarak és a tartós csapadékhiány miatt drámaian visszaesett a Tolna vármegyei Regöly Somlyó-tavának vízszintje.

A helyi horgászegyesület szerint a tó vízkészletének mintegy 90 százaléka eltűnt, ezért sürgősen vízpótlásra lenne szükség. Az egyesület olyan megoldást keres, amellyel a párolgási veszteséget pótolni lehet, miközben megőrizhető a tó halállománya és a több mint négy évtizede kialakult természeti és közösségi érték.

A tó és a halállomány is veszélyben van

A Somlyó-patak által táplált tavat az 1970-es évek végén duzzasztották fel, hogy a környéken élő horgászok számára megfelelő vizet biztosítsanak. A kezdetben a helyi termelőszövetkezet kezelésében álló tó 1990-ben került egyesületi tulajdonba, és az évtizedek alatt a helyi közösség fontos értékévé vált.

A vízszint jelentős visszaesése azonban most már nemcsak a horgászat lehetőségeit veszélyezteti. A gátnál korábban 2,5–3 méteres, a tó más részein nagyjából másfél méteres vízmélység várta a horgászokat, mára azonban a halak rendelkezésére álló élettér is erősen beszűkült. A Regölyi Horgászegyesület attól tart, hogy ha a helyzet tovább romlik, végül csak a lehalászás maradhatna megoldásként, ezt azonban szeretnék elkerülni.

A tóba mintegy három évtizede rendszeresen telepítenek halakat, miközben a vizet még soha nem halászták le. Emiatt feltételezhető, hogy különleges, idős és nagy méretű példányok is élhetnek benne. A vízpótlás ezért a halállomány megőrzése szempontjából is sürgető feladat.

Kutatással próbálnák pótolni az elvesztett vizet

A horgászegyesület szerint a párolgásból származó veszteség pótlására egy kút fúrása jelenthetné az egyik lehetséges megoldást. A vízmentési és vízpótlási munkálatok költségei azonban meghaladják az egyesület rendelkezésére álló keretet, ezért támogatást kérnek mindazoktól, akik fontosnak tartják a Somlyó-tó megmaradását.

Az összegyűjtött adományokat a vízutánpótlás biztosítására, a tó életben tartására és a halállomány megóvására fordítanák. A cél az, hogy ne csak a horgászható víz maradjon meg, hanem az a természeti és közösségi érték is, amely a tó több mint negyvenéves története során kialakult.

A tó sorsa azért is fontos, mert a kiszáradással nem csupán egy horgászvíz veszítene jelentőségéből. A csökkenő víztér fokozatosan szűkíti a halak életterét, és hosszabb távon az egész tó élővilágára hatással lehet.

A hosszú távú megoldás egyre sürgetőbb

A jelenlegi helyzet jól mutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartós csapadékhiány egy olyan víz esetében, amelynek vízháztartását a természetes utánpótlás mellett a párolgási veszteség is jelentősen befolyásolja. A következő időszakban ezért nemcsak az azonnali vízpótlás megtalálása lesz fontos, hanem annak biztosítása is, hogy a tó hosszabb távon is fennmaradhasson.

A Somlyó-tó megmentéséhez most nem elég megvárni az esőt: a helyi horgászegyesületnek olyan megoldásra van szüksége, amellyel pótolni lehet az elvesztett vízmennyiséget, és elkerülhetővé válik a halállomány kényszerű lehalászása.