Halak pusztulnak a kiszáradó tóban: súlyos halmentés zajlik Tass-pusztán

• Jó fogás
• 2026. szeptember 24.
• 0

Megdöbbentő állapotok alakultak ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tass-pusztai tangazdaságának tavánál, ahol a rendkívüli szárazság már a halállomány túlélését veszélyezteti.

A vízhiány miatt a tó egyre sekélyebbé vált, a felmelegedő vízben pedig csökkent az oldott oxigén mennyisége. A MOHOSZ szakemberei ezért megkezdték a halak mentését, miközben a helyszínen már halpusztulás is tapasztalható.

Kritikus helyzet alakult ki a tóban

Az elmúlt hónapok rendkívüli aszálya nemcsak a természetes vizeket és a horgásztavakat sújtja, hanem a haltermelő gazdaságok működését is egyre nehezebbé teszi. A tass-pusztai tangazdaság tava is ennek a folyamatnak lett az egyik látványos példája.

A vízszint drasztikus csökkenése miatt egyre kisebb víztér maradt a halak számára, miközben a sekélyebb víz gyorsabban felmelegszik. A melegebb víz kevesebb oldott oxigént képes megtartani, ami különösen nagy állománysűrűség mellett vezethet gyors állapotromláshoz.

A helyzet mostanra odáig jutott, hogy a halak egy része már nem tudta átvészelni a kedvezőtlen körülményeket. A MOHOSZ szakemberei ezért beavatkoztak, és azoknak a példányoknak a kimentésén dolgoznak, amelyek még megmenthetők.

Nem lehet minden halat egyszerűen a tóban hagyni

Ilyen körülmények között a halgazdálkodási szakembereknek többféle beavatkozási lehetőségük is van. Oxigénpótlással javítható a víz állapota, szükség esetén pedig részleges lehalászással vagy más vízterületre történő átszállítással lehet megpróbálni megmenteni az állományt.

A tass-pusztai tavaknál most éppen erre van szükség. A mentés során a szakemberek igyekeznek felmérni a helyzetet, és azt is, hogy milyen beavatkozással lehet a lehető legtöbb halat megóvni.

Ez korántsem egyszerű feladat. A csökkenő vízszint miatt a halak mozgástere beszűkül, miközben a rosszabb vízminőség tovább növelheti a pusztulás kockázatát. Minden elvesztegetett idő újabb halak életébe kerülhet, ezért a beavatkozás időzítése is meghatározó.

A helyszínen készített felvételek azért is fontosak, mert közvetlenül mutatják meg, milyen állapotba kerülhet egy halastó, amikor hosszú időn keresztül nem kap megfelelő vízutánpótlást.

Ez már nem egyetlen tó problémája

A tass-pusztai esemény önmagában is súlyos, a MOHOSZ értékelése szerint azonban nem elszigetelt esetről van szó. Az idei aszály gyakorlatilag az egész ország vízterületeire hatással van, és egyre több helyen okoz olyan vízhiányt, amely már közvetlenül veszélyezteti a halállományokat.

A sekély tavaknál a probléma különösen gyorsan eszkalálódhat. A párolgás miatt csökken a vízmennyiség, a maradék víz felmelegszik, ezzel párhuzamosan romolhat az oxigénellátottság. Ha ehhez újabb csapadékmentes időszak társul, a helyzet rövid idő alatt kritikussá válhat.

A halgazdálkodás számára tehát egyre fontosabb kérdéssé válik a víz megtartása és pótlása, nemcsak azért, hogy legyen elegendő víz a termeléshez, hanem azért is, hogy a már meglévő halállományokat egyáltalán meg lehessen őrizni.

A MOHOSZ szerint szemléletváltásra van szükség

A szövetség szerint a mostani helyzet azt mutatja, hogy a hagyományos vízgazdálkodási megoldások önmagukban már nem elegendők a szélsőséges szárazság kezelésére. A MOHOSZ ezért nem egyszerű változtatásokat, hanem szélesebb körű szemléletváltást sürget.

Ennek egyik fontos eleme lehet, hogy a csapadékot és a felszíni vizeket nagyobb arányban próbálják helyben tartani. Emellett fontos szerepet kaphatnak a vizes élőhelyek megőrzését, a vízpótlást és a különböző vízhasználatok összehangolását szolgáló megoldások is.

A szervezet azt is kezdeményezi, hogy a vízgazdálkodási, halgazdálkodási, természetvédelmi és horgászati szakemberek közösen keressenek működőképes megoldásokat a következő évekre. A cél nem pusztán a mostani károk enyhítése, hanem olyan vízgazdálkodás kialakítása, amely a változó éghajlati körülmények között is képes fenntartani a vizek élővilágát.

A Tass-pusztán zajló halmentés így jóval többről szól, mint egyetlen tó megmentéséről. A pusztuló halak látványa annak a következménye, hogy a vízhiány már nem csak mezőgazdasági vagy természetvédelmi kérdés, hanem közvetlenül a halgazdálkodás és a horgászat mindennapi működését is veszélyezteti. Hogy mennyi halat sikerül megmenteni, az a következő időszak egyik legfontosabb kérdése lehet, a kialakult helyzet pedig újabb figyelmeztetés arra, hogy víz nélkül a hazai vízi ökoszisztémák rendkívül sérülékennyé válnak.

Forrás: Facebook/MOHOSZ