Félmilliós bírságot kaphat, aki megsérti a csalihalakra vonatkozó szabályokat
Bár az úgynevezett „élőhalas csalizás” hazánkban engedélyezett, létjogosultságát a műcsalik széles választéka egyre inkább megkérdőjelezi.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a csalihalakkal való horgászat során a forgalmazóknak és a horgászoknak szigorú állatvédelmi és állategészségügyi szabályokat kell betartaniuk.
Mivel a halak gerinces állatok, rájuk is érvényes az állatvédelmi törvény. Ez azt jelenti, hogy tartásuk és forgalmazásuk során ugyanazoknak az állategészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, mint a tenyésztett halaknak.
A Nébih szerint különösen fontos, hogy a csalihalak ne kerüljenek más élővizekbe, mert állatbetegségeket terjeszthetnek, illetve kárt okozhatnak az őshonos halállományban.
Csak igazolt forrásból szabad vásárolni
A csalihal-forgalmazóknak kizárólag olyan helyről szabad halat beszerezniük, ahol azokat a származást igazoló számlával vagy szállítólevéllel, valamint víziállat-egészségőri igazolással együtt adják át. Ez utóbbi dokumentum tanúsítja, hogy a hal bizonyos betegségektől mentes.
A halak tartása során ügyelni kell arra is, hogy ne szenvedjenek felesleges fájdalmat, és élettani igényeiknek megfelelő körülmények között éljenek – biztosítva a megfelelő mozgásteret, hőmérsékletet, táplálékot és vízminőséget.
Idegenhonos halfajok: különösen nagy a kockázat
Az idegenhonos halfajok – például a busa, törpeharcsa, ezüstkárász, naphal, razbóra vagy amurgéb – árusítása és használata különösen veszélyes, mivel ezek a fajok könnyen átkerülhetnek más vízterületekre, és veszélyeztethetik az ott élő őshonos halállományt.
A szabályok egyértelműek:
-
Idegenhonos hallal kizárólag ott szabad csalizni, ahol azt kifogták.
-
Az inváziós fajokat tilos visszaengedni a vízbe.
Súlyos bírság is kiszabható
Az előírások megszegése 20.000-től akár 500.000 forintig terjedő bírságot vonhat maga után – figyelmeztet a Nébih Állami Halőri Szolgálata.
Bár a Nébih cikke öt évvel ezelőtt jelent meg, az abban foglalt szabályok ma is maradéktalanul érvényesek.
Forrás: Pecaverzum
- Megint a legnagyobb bírságot kapta a balatoni orvhorgász
- Kapitális fekete amurok a Körösökön: ritka vendég vagy rejtett múlt?
- Hatalmas jégtáblák indultak meg a Tiszán – látványos jégzajlás
- Ingyen horgászat az RSD-n: 124 pecás kapott éves területi jegyet
- Vérzéses pöttyök a pontyon: gázbuborék-betegség állhat a háttérben
- Leállóban egy őshonos halfaj telepítése Magyarországon
2026. február 2.
Több mint hat tonna kecsegét telepítettek Magyarországon 2025-ben
2026. február 2.
Huszonhat éve történt a Tisza legnagyobb ökológiai katasztrófája
2026. február 2.
Hatalmas jégtáblák indultak meg a Tiszán – látványos jégzajlás
2026. február 1.
Sushi wrap sushi nélkül
2026. február 1.
Megint a legnagyobb bírságot kapta a balatoni orvhorgász
2026. január 31.