Két óráig bűvészkedtek a félmázsás aranybusával Palotáson

• Halhíradó
• 2025. november 14.
• 5
• 0

Két óra hosszán keresztül fárasztották a hatalmas busát, amelyet másfél óriág harcsának hittek. Végül a szabályok értelmében visszaengedték a vízbe.

Kurunczi Sándor (nyitóképen balra) immár 43 éve tagja a Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesületnek, és szinte hazajár a Palotási-víztározóra. Több mint négy évtized alatt 333 darab, húsz kilogrammot meghaladó pontyot, amurt és harcsát sikerült fognia – ám a november 7-i péntek este még számára is emlékezetes marad.

Aznap este, 19 óra körül erős kapás riasztotta fel bojlival csalizott botján. A hal azonnal megindult, és mintegy 300 métert húzott le a dobról. A fárasztás különös óvatosságot igényelt: mindössze 6 kilós szakítószilárdságú fluorocarbon előkével és 8-as horoggal kellett helytállnia.

„Két órát álltam mellescsizmában a vízben, mire valahogy sikerült kibűvészkedni. Másfél órán át meg voltam róla győződve, hogy harcsa van a horgon. Aztán kiderült, hogy egy hatalmas busa – a farkába akadt a horog, fogalmam sincs, hogyan, rendes kapást csinált…” – mesélte a Pecaverzumnak Kurunczi Sándor, akihez időközben több horgásztárs is csatlakozott segíteni.

Az utolsó fél órát már kisebb nézőközönség figyelte, a szákolást pedig egy hölgy, Krisztina végezte el. A társaságot azonban nemcsak a hal mérete, hanem a színe is megdöbbentette.

„Ugyanolyan aranyszínű volt, mint a koi pontyok” – idézte fel a horgász.

A hal pontos tömegét is lemérték: az „aranybusa” 55 kilogrammot nyomott.

A Palotási-víztározón érvényben lévő szabály szerint a csónakkal behúzott felszereléssel fogott halakat minden esetben vissza kell engedni, így ez a példány akkor is visszanyerte volna szabadságát, ha a horog a szájába akad – ahogy most is történt, hiszen a busa a farka miatt akasztódott meg véletlenül.

A hal különleges színét egy ritka pigmentációs eltérés okozza. A halak szervezetében négyféle színanyag termelődhet:
– fekete melanin,
– gyöngyházfényű guanin,
– narancsos xantofill,
– vörös eritrofill.

Ez az egyed a xantofill túltermelődése miatt vált élénk aranyszínűvé – ezt a jelenséget xantorizmusnak hívják. Kurunczi Sándor így egy valóban különleges, xantorisztikus busát emelt partra, amelyhez hasonlót csak nagyon ritkán látni magyar vizekben.

Forrás: Pecaverzum