Habzik a Maros magyar szakasza a parajdi sószennyezés miatt

• Jó fogás
• 2025. június 16.
• 0

Folyamatosan figyelik a magyar vízügyi szakemberek és a horgászok a parajdi sóbánya-katasztrófa után Romániából hazánkba érkező víz minőségét.

Ahogy az várható volt, elérte a parajdi sóbánya katasztrófájából származó szennyeződés a Maros magyar szakaszát is, a víz már szemmel láthatóan habzik. Eközben Romániában továbbra is súlyosan szennyezett a Korond-patak, a Kis- és Nagy-Küküllő, valamint maga a Maros is. A hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy mérsékeljék a környezeti károkat, eközben a horgászok szerint már a halak is érzik a megváltozott vízminőséget.

A Kis-Küküllő vizének sótartalma az erdélyi Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek. A Fehér megyei prefektusi hivatal tájékoztatása szerint vasárnap a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900, a Nagy-Küküllőé 867, a Marosé pedig 403 milligramm volt literenként az említett mérőállomásokon.

A Fehér megyei gazdákat már szombaton figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Azt is közölték, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és az ompolykisfaludi víztározóból.

A Maszol.ro hírportál beszámolója szerint

A vízminőséget 15 ponton monitorozzák, naponta kétszer.

A Maszol arról is beszámolt, hogy a Kis-Küküllő magas sótartalma okozta ökológiai katasztrófa miatt megközelítőleg 200 kilogramm halivadékot helyeztek át a hatóságok a Kis-Küküllőből – Makfalva és Hármasfalu környékéről – a Szolokma-patakba. A monitorozás és az áttelepítés vasárnap is folytatódott.

A katasztrófa sújtotta térségbe Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava, Neamt megyéből tartálykocsikban érkezett vízutánpótlás.

Mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért már pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.

A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) június 15-én tette közzé figyelmeztetését, mely szerint a Maros megyei szakaszán megjelent szennyezés a parajdi bányából kiszivárgott, magas sótartalmú víz miatt keletkezett.

„Jelen állás szerint a mért értékek nem lépik túl a határértékeket, és sem halpusztulás, sem egyéb súlyos szennyezésre utaló jelenség nem történt. Azonban a víz enyhe habosodása, amelyet a halőrök is észleltek, figyelmeztető jelként értékelhető.”

Azonban a sós víz nem csupán a természetes vízi ökoszisztémákat fenyegeti, hanem hosszabb távon hatással lehet a mezőgazdasági termelésre is, különösen ott, ahol a Maros vagy a hozzá kapcsolódó víztestek segítségével oldják meg az öntözést. Mert ha a magas sótartalmú víz eljut a mezőgazdasági területekre és öntözéssel bekerül a talajba, az hosszú távon szikesedéshez vezethet, illetve a teljes növényállományt is kipusztíthatja.

A romániai szakaszon eddig nem észleltek jelentős környezeti kárt vagy halpusztulást, bár ez vélhetően csak idő kérdése. A szennyező víztömeg péntek este érte el a magyarországi szakaszt, ahol az eddigi adatok szerint a sókoncentráció még határérték alatti, így közvetlen veszélyt egyelőre nem jelent. A HECSMSZ halőrei megerősítették, hogy bár a víz szokatlanul habos, más szennyezésre utaló jelet eddig nem tapasztaltak.