Nem a fajok versengése, hanem a vízkapcsolat formálja a Duna halközösségeit
A Duna ártereinek halközösségeit az eDNA-alapú kutatás vizsgálta: a vízkapcsolat és az élőhelyek változatossága dönt a fajok elterjedéséről.
🌊 Új felfedezés a Duna ártereiről!
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a bécsi BOKU egyetem kutatói egy nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányban soha nem látott részletességgel vizsgálták a Duna és árterei halállományát. 🐟
A kutatók egy úttörő ökológiai modellt dolgoztak ki, amely környezeti DNS (eDNA) minták segítségével térben és időben is feltérképezte, hogyan változnak a halközösségek a folyó és az ártér összetett élőhelyhálózatában.
A vizsgálat során több tényezőt is figyelembe vettek:
- fajok terjedése
- környezeti hatások
- közösségen belüli kölcsönhatások
🔍 A legfontosabb eredmény:
Nem az időbeli ingadozások vagy a fajok közti versengés, hanem a hidrológiai összeköttetés a Duna és mellékágai között, valamint a változatos ártéri élőhelyek jelenléte és a térbeli távolság határozza meg, hol telepedhetnek meg a fajok.
💡 Tanulság:
A természetes vízkapcsolat fenntartása és az élőhelyek sokféleségének megőrzése kulcsfontosságú a Duna árterein élő halak és más élőlények számára.
Forrás: pecaverzum.hu
- A Duna legendája visszatért – de vajon meddig marad?
- Horgászengedély árak 2026-ban – Nem drágul az állami horgászengedély, egyszerűbb ügyintézés
- Narancsos úszójú hal okozott fejtörést a Tiszán
- Kinek jár ingyenes és kedvezményes horgászjegy 2026-ban?
- Figyelem, természetbarátok: új inváziós faj hódítja a magyar vizeket
- Újabb inváziós emlősfaj jelent meg Magyarországon
2026. január 14.
Rekordszámú kormorán kilövés
2026. január 14.
Orvhalászok nyomában: kíméleti területen csaptak le a halőrök
2026. január 13.
Hajózási zárlat a Dunán
2026. január 13.