Nem a fajok versengése, hanem a vízkapcsolat formálja a Duna halközösségeit
A Duna ártereinek halközösségeit az eDNA-alapú kutatás vizsgálta: a vízkapcsolat és az élőhelyek változatossága dönt a fajok elterjedéséről.
🌊 Új felfedezés a Duna ártereiről!
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a bécsi BOKU egyetem kutatói egy nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányban soha nem látott részletességgel vizsgálták a Duna és árterei halállományát. 🐟
A kutatók egy úttörő ökológiai modellt dolgoztak ki, amely környezeti DNS (eDNA) minták segítségével térben és időben is feltérképezte, hogyan változnak a halközösségek a folyó és az ártér összetett élőhelyhálózatában.
A vizsgálat során több tényezőt is figyelembe vettek:
- fajok terjedése
- környezeti hatások
- közösségen belüli kölcsönhatások
🔍 A legfontosabb eredmény:
Nem az időbeli ingadozások vagy a fajok közti versengés, hanem a hidrológiai összeköttetés a Duna és mellékágai között, valamint a változatos ártéri élőhelyek jelenléte és a térbeli távolság határozza meg, hol telepedhetnek meg a fajok.
💡 Tanulság:
A természetes vízkapcsolat fenntartása és az élőhelyek sokféleségének megőrzése kulcsfontosságú a Duna árterein élő halak és más élőlények számára.
2026. június 1.
220 ezer előnevelt balint telepítettek a Balatonba
2026. június 1.
Oxigénhiány okozhatja a halpusztulást a tihanyi Belső-tónál
2026. május 31.
Egészben sült pisztráng
2026. május 30.
Rekordtömeggel fogták ki Legendát, az ikonikus fekete amurt
2026. május 29.