Nem a fajok versengése, hanem a vízkapcsolat formálja a Duna halközösségeit
A Duna ártereinek halközösségeit az eDNA-alapú kutatás vizsgálta: a vízkapcsolat és az élőhelyek változatossága dönt a fajok elterjedéséről.
🌊 Új felfedezés a Duna ártereiről!
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a bécsi BOKU egyetem kutatói egy nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányban soha nem látott részletességgel vizsgálták a Duna és árterei halállományát. 🐟
A kutatók egy úttörő ökológiai modellt dolgoztak ki, amely környezeti DNS (eDNA) minták segítségével térben és időben is feltérképezte, hogyan változnak a halközösségek a folyó és az ártér összetett élőhelyhálózatában.
A vizsgálat során több tényezőt is figyelembe vettek:
- fajok terjedése
- környezeti hatások
- közösségen belüli kölcsönhatások
🔍 A legfontosabb eredmény:
Nem az időbeli ingadozások vagy a fajok közti versengés, hanem a hidrológiai összeköttetés a Duna és mellékágai között, valamint a változatos ártéri élőhelyek jelenléte és a térbeli távolság határozza meg, hol telepedhetnek meg a fajok.
💡 Tanulság:
A természetes vízkapcsolat fenntartása és az élőhelyek sokféleségének megőrzése kulcsfontosságú a Duna árterein élő halak és más élőlények számára.
- Kősüllő vagy süllő? Ezek a részletek segítenek a biztos felismerésben
- Védett halak százai kerültek veszélybe
- Hideg hajnal vagy meleg délután: mikor érdemes három órát horgászni ősszel?
- Halünnep a tatai vár tövében: látványhalászat, koncertek és családi programok
- Digitális újítás tette különlegessé a Fűzfás-zugi horgászversenyt
- Meddig mehet a technika? Radarhasználati korlátozások a nemzetközi versenyhorgászatban
2026. október 27.
Több mint két tonna halat telepített a FŐHESZ a Dunába
2026. október 26.
Már több mint 300 tonna békalencsét távolítottak el a Bodrogból
2026. október 26.
Harcsákat és két tonna pontyot telepítettek a Ráckevei-Dunába
2026. október 24.