Országos terv készül a kecsege védelmére

• Jó fogás, MOHOSZ
• 2026. február 27.
• 0

Összefogás a kecsege jövőjéért

Guti Gábor vezetésével rendezték meg „A kecsege országos fajmegőrzési terve” című tanácskozást, amelyen vízgazdálkodási, halgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek vettek részt. A budapesti egyeztetés középpontjában egy olyan hosszú távú, fenntartható stratégia állt, amely nemcsak szakmailag megalapozott, hanem társadalmilag is támogatott lehet.

A kezdeményezés illeszkedik a Páneurópai Tokvédelmi Akciótervhez, valamint az uniós természetvédelmi irányelvekhez, és hangsúlyos eleme a határon átnyúló együttműködés.

A tokfélék helyzete – és a kecsege különleges szerepe

A tokfélék a világ legveszélyeztetettebb halfajai közé tartoznak. A kecsege ugyanakkor még rendelkezik önfenntartó állománnyal a Duna és a Tisza magyarországi szakaszán. Ez azonban nem jelent garanciát a jövőre nézve.

A stratégia célja, hogy a jelenlegi állapot ne csak fennmaradjon, hanem hosszú távon is erősödjön a hazai állomány.

Monitorozás, élőhelyvédelem, szaporítás

A tervezett intézkedések középpontjában a vándorló halfajok monitorozása, az élőhelyek védelme és helyreállítása, valamint a szaporítás és állománypótlás kérdése áll. Nem csupán egyetlen beavatkozásról van szó, hanem egy összehangolt szemléletről, amely a természetvédelmi és halgazdálkodási szempontokat igyekszik egyensúlyba hozni.

A horgászati célú halgazdálkodás szabályozása szintén része ennek a párbeszédnek.

A hazai szabályozás háttere

Magyarországon jelenleg 26 védett és 11 fokozottan védett halfajt tartanak nyilván. A kecsege nem védett, ugyanakkor nem is fogható: a horogra került példányokat minden esetben vissza kell helyezni a vízbe.

A Magyar Országos Horgász Szövetség 2021 szeptemberében indított programot a kecsege állománynövelésére és felmérésére. Azóta folyamatosan zajlanak a telepítések.

Korábban felmerült, hogy 2025-től korlátozottan foghatóvá válhatna a faj, azonban ez nem valósult meg. A szabályozási környezet időközben más irányba mozdult el, többek között az amur dunai és tiszai védelmének bevezetésével.

Mi a tét?

A fajmegőrzési terv nem csupán egy dokumentum. Arról szól, hogy a kecsege – mint a hazai folyóink egyik jellegzetes halfaja – megőrizhető legyen a következő generációk számára is.

A kérdés nem az, hogy most stabil-e az állomány, hanem az, hogy tíz, húsz vagy ötven év múlva is jelen lesz-e a Duna és a Tisza magyar szakaszán.

A most formálódó stratégia erre a hosszú távú felelősségre keresi a választ.

Forrás: pecaverzum.hu