Rejtélyes hibridhal akadt horogra a Dunánál

• Jó fogás
• 2026. április 7.
• 0

A 2,85 kilogrammos példány kishallal csalizott horogra akadt, és a gyors dokumentálást követően visszanyerte szabadságát.

Nem mindennapi fogásról érkezett beszámoló a Duna szentendrei szakaszáról, ahol egy horgásznak sikerült partra emelnie egy olyan különleges külsejű halat, amely nem sorolható be tisztán egyetlen őshonos fajunkhoz sem.

Azonosítás szakértői segítséggel

A horgász a biztos azonosítás érdekében a Magyar Haltani Társasághoz (MHTT) fordult segítségért, mivel – bár voltak sejtései – a hal morfológiai jegyei ellentmondásosak voltak. A szakértők részletes elemzés alá vetették a beküldött fotókat, és több olyan meghatározó bélyeget is találtak, amelyek végül felfedték az állat származását.

Ellentmondásos jegyek: két faj jellemzői egy testben

A szakvélemény szerint a hal viszonylag magas háta és az úszók vöröses színezete első ránézésre a jászkeszegre utalt. Ugyanakkor a szájnyílás mérete már a ragadozó életmódot folytató balinra emlékeztetett, hiszen a szájzug elérte a szem elülső vonalát. Az MHTT munkatársai kiemelték, hogy az oldalvonal mentén több mint 60 pikkely volt számolható, ami szintén fontos határozóbélyeg.

További kapaszkodót jelentett az azonosításhoz a farokalatti úszó homorú szegélye, valamint az alsó állkapocs végén megfigyelhető, balinra jellemző kampós végződés. Bár ezek a jegyek a balint idézték, egyik sem volt annyira karakteres, mint egy hasonló méretű, tiszta vérvonalú balin esetében. Az oldalvonal pikkelyszáma sem érte el a balinnál megszokott minimum 65-ös értéket.

A végső következtetés: egy ritka hibrid

Az eltérő tulajdonságok ötvöződése végül egyértelmű irányba mutatta az utat: a szakemberek megállapították, hogy a horgász egy hibrid példányt, pontosabban egy jászbalint (Leuciscus idus x Leuciscus aspius) fogott. A külső jegyek dominanciája alapján valószínűsíthető, hogy a hal egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából jött létre.

Az ilyen hibridek előfordulása – bár ritka – a hasonló ívási idejű és környezeti igényű fajoknál esetenként előfordulhat a természetes vizekben.

Forrás: MHTT