Robbant a bomba: sok horgász szerint igazságtalan a Tisza-tavi tiltás

• Jó fogás
• 2026. február 10.
• 0

Vita bontakozott ki a Tisza-tó 2026-os horgászrendje körül. Horgászok szerint a szigorítások egy része aránytalan és nem kellően indokolt.

⚡ Robbant a vita a 2026-os horgászrend miatt

Éles szakmai és társadalmi vita bontakozott ki a Tisza-tó 2026-os horgászrendjének szigorításai kapcsán. A közbeszédet egy nyílt levél indította el, amelyet Nagy Norbert, Tisza-tavi horgász fogalmazott meg, és amely gyorsan visszhangra talált a horgászközösségben.

A kritika nem csupán az új szabályok tartalmát érinti, hanem azok előkészítésének módját, indoklását és hosszú távú következményeit is.

🗳️ Felmérések és döntések – valóban összhangban?

Az egyik leggyakrabban felvetett kifogás, hogy a szabálymódosításokat megelőző online felmérések eredményei nem minden esetben tükröződnek a végleges döntésekben.

Különösen sokakat érint érzékenyen a téli pergetés tiltása, amelyet a válaszadók többsége nem támogatott, mégis bekerült az új horgászrendbe. Több vélemény szerint egy 50–50 százalék körüli megosztottság nem jelent egyértelmű társadalmi felhatalmazást hosszú távú korlátozásokra.

🚫 A tiltás mint alapmegoldás – jó irány?

A szabályozás indoklásában visszatérő elem az adott horgászmódszerek „ellenőrizhetetlensége”. Ezt azonban sokan vitatják.
Szakmai álláspontok szerint az ellenőrzés nehézsége nem feltétlenül indokol teljes tiltást, sokkal inkább az ellenőrzési kapacitások fejlesztésének szükségességére mutat rá.

A kritikus hangok szerint a jelenlegi megoldások kollektív büntetésként is értelmezhetők, hiszen a szabályosan horgászók lehetőségeit is jelentősen szűkítik.

⏰ Időzítés és háttérkérdések

További kérdéseket vet fel a szigorítások időzítése és indoklása. Egyes vélemények szerint nem kizárólag ökológiai vagy halgazdálkodási szempontok játszanak szerepet, hanem gazdasági vagy rendezvényszervezési érdekek is megjelenhetnek a döntések mögött.

Ez a gyanú tovább erősíti az átláthatóság iránti igényt a horgásztársadalomban.

🐟 Méretkorlátozások és állományvédelem

A csukára bevezetett 50–70 cm-es megtartható mérettartomány szintén megosztó. Kritikusai szerint a szabály elsősorban a közepes méretű egyedeket érinti, miközben a nagyobb példányok védelme nem feltétlenül garantálja azok későbbi visszafoghatóságát.

Összehasonlításként gyakran kerül szóba a Balaton gyakorlata, ahol a nagyobb példányok megtartását napi darabszám-korlátozással szabályozzák, nem teljes tiltással.

Biológiai szempontból hangsúlyos érv, hogy ideális esetben minden egyednek legalább egyszer ívnia kellene, mielőtt kifoghatóvá válik. Egyes fajoknál a jelenlegi mérethatárok ezt nem mindig biztosítják.

🔄 Léteznek alternatívák a tiltás helyett?

A kritikus álláspontok szerint a teljes tiltás nem az единetlen út. Felmerülnek olyan árnyaltabb megoldások, mint:

• feltételes engedélyezés,
• technikai korlátozások (horogtípus, szerelék),
• az éjszakai horgászat egyedi szabályozása.

Többen azt is hangsúlyozzák, hogy a ragadozóhalas horgászok ugyanúgy hozzájárulnak a rendszer finanszírozásához, mégis kevésbé jelennek meg a fejlesztési fókuszban, miközben a szabályozások inkább őket sújtják.

⚖️ Egyensúly vagy feszültség?

A vita lényege végső soron nem az, hogy szükség van-e védelemre, hanem az, hogy arányos, szakmailag megalapozott és átlátható-e a szabályozás. A horgászközösség egyre határozottabban jelzi: párbeszédet szeretne, nem kész döntéseket.

Forrás: agroinform.hu