Tényleg kiszáradhat a Velencei-tó? Egyre aggasztóbb a helyzet

• Jó fogás
• 2026. május 28.
• 0

A Velencei-tó vízszintje ismét kritikusan alacsony, miközben a szakemberek szerint nehéz nyár várhat a tóra.

A Velencei-tó vízszintje ismét aggasztóan alacsony szintre csökkent, és a jelenlegi adatok alapján a tó újabb nehéz nyár elé nézhet. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályos időszakok, miközben a csapadék mennyisége tartósan elmarad az átlagtól, a párolgás pedig folyamatosan erősödik.

A helyzet miatt ismét előkerült a kérdés: hosszú távon fenntartható-e a Velencei-tó jelenlegi formájában, vagy a természetes folyamatok fokozatosan a kiszáradás irányába sodorják?

Néhány hét alatt látványosan csökkent a vízszint

A tó az idei szezont még körülbelül 80–82 centiméteres vízállással kezdte, május végére azonban már csak mintegy 66 centiméter körüli értékeket mértek. Április végén még 72–73 centiméter körül alakult a vízszint, vagyis néhány hét alatt is jelentős csökkenés történt.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a Velencei-tó vízgyűjtő területe is komoly aszályos hatások alatt áll. Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az előrejelzések alapján egyelőre nem látszik számottevő csapadék, miközben a tó két víztározója szinte teljesen kiürült.

Nyáron a párolgás különösen komoly tényezővé válik. A szakemberek szerint egyetlen hét alatt akár három centiméter víz is eltűnhet a tóból, tartós hőség esetén pedig havi 20–25 centiméteres csökkenés sem kizárt.

Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi kirendeltségének vezetője szerint a jelenlegi vízállás már tavasszal is kritikusnak számít, miközben a legmelegebb időszak még csak most következik.

A mélypont már nem tűnik elérhetetlennek

A mérések kezdete óta a legalacsonyabb vízállást 2022 szeptemberében rögzítették, amikor a tó 53 centiméterre apadt. A jelenlegi tendencia alapján sokan attól tartanak, hogy ezt az értéket akár már jóval korábban is megközelítheti a tó.

A vízszintcsökkenés miatt újra fellángolt a vita a mesterséges vízpótlás lehetőségéről is. Több elképzelés is született az elmúlt években, köztük dunai vízátvezetés, csatornarendszerek kialakítása vagy új vízbázisok bevonása.

Csakhogy ezek a beruházások rendkívül költségesek lennének. Egy dunai összeköttetés több milliárd forintos fejlesztést igényelne, amely állami támogatás nélkül aligha lenne megvalósítható.

Nem biztos, hogy „meghibásodott” a tó

A Velencei-tóval kapcsolatban sokszor úgy beszélünk, mintha egy mesterséges rendszerről lenne szó, amelyet „helyre kell állítani”. A szakemberek egy része szerint azonban a jelenlegi folyamatok részben természetesek.

A Velencei-tó ugyanis sztyepptó, vagyis olyan sekély tó, amely természetes módon érzékenyen reagál az időjárási és éghajlati változásokra.

Az ilyen tavaknál a jelentős vízszint-ingadozás történelmileg is ismert jelenség.

A történeti feljegyzések szerint a 19. században is előfordult, hogy a tó egyes részei időszakosan teljesen kiszáradtak, különösen az 1860-as évek aszályos időszakaiban. Sok szakértő szerint ezért a jelenlegi helyzetet nem lehet kizárólag környezeti katasztrófaként értelmezni. Inkább arról van szó, hogy a modern turisztikai és gazdasági igények egy stabil vízszintű tavat feltételeznek.

Az élővilág sem reagál egyformán

Az alacsony vízszint komoly veszélyt jelenthet a tó halállományára és bizonyos vízi élőlényekre. A kisebb víztömeg gyorsabban felmelegszik, csökken az oldott oxigén mennyisége, ami szélsőséges esetben tömeges halpusztulásokhoz vezethet. Erre már 2021-ben is volt példa. Ugyanakkor nem minden élőlény reagál egyformán a változásokra.

A nádasok egy része kifejezetten profitálhat az időszakos visszahúzódásból, több vízimadár számára pedig új táplálkozóterületek jelenhetnek meg az iszapos részeken.

Számos gerinctelen faj ráadásul képes túlélni az átmeneti száraz időszakokat is.

A legnagyobb problémát inkább az jelenti, hogy az ember által kialakított tóhasználat — a strandok, kikötők, horgászbázisok és turisztikai fejlesztések — jóval kevésbé tolerálják az ilyen szélsőséges változásokat.

Valójában nemcsak a tóról szól a vita

A szakemberek szerint a legfontosabb kérdés ma már talán nem az, hogy „megmenthető-e” a Velencei-tó. Sokkal inkább az, hogy milyen jövőt képzelünk el számára.

Egy természetesebb működésű, időnként visszahúzódó sztyepptavat szeretnénk fenntartani, vagy egy mesterségesen stabilizált vízfelületet, amely elsősorban turisztikai és rekreációs célokat szolgál?

A klímaváltozás miatt ugyanis egyre valószínűbb, hogy a szélsőséges vízhiányos időszakok gyakoribbá és hosszabbá válnak a következő évtizedekben is.

Forrás: green.hu