Tudta? Ilyen halfajokkal úszik együtt a Balatonban

• Jó fogás
• 2025. június 21.
• 2
• 0

Ha legközelebb a Balatonban lubickolunk, érdemes elgondolkodni: milyen élőlényekkel osztjuk meg a vizet… A válasz jóval komplexebb, mint a „keszegek és pontyok”.

A Balaton halállománya az utóbbi évtizedekben drasztikus átalakuláson ment keresztül. Inváziós fajok, klímaváltozás, horgászturizmus és mesterséges haltelepítések formálják újra a tó ökoszisztémáját.

A halfauna változása nemcsak biológiai kérdés, hanem társadalmi-gazdasági is: befolyásolja a horgászatot, a turizmust, a vízminőséget – és végső soron mindannyiunk balatoni élményét.

A Balaton halai: őshonosok és jövevények

A Balatonban közel 50 halfaj él, de ezek közül csak körülbelül 20 számít őshonosnak. A legismertebbek közé tartozik:

• Süllő – a horgászok egyik kedvence, húsa különösen ízletes.
• Csuka – a „balatoni krokodil”, ragadozó, őshonos faj.
• Keszeg, compó – békés, növényevő vagy mindenevő fajok.
• Balin – szintén ragadozó, őshonos, de az állománya változó
• Szélhajtó küsz, közismert nevén sneci (a német Schneider alapján) – kistermetű tömeghal, a part szélén vele találkozhatunk leggyakrabban.
• Ponty – eredetileg őshonos, de a tógazdaság tenyésztése során nemesített fajtái már kiszorították az őshonos fajtát. A Balaton horgászturizmusa miatt telepítik hatalmas mennyiségben.
• Sügér – a Balaton kistestű őshonos ragadozója, a süllő rokona

A Balaton ökológiai egyensúlya évszázadokon át viszonylag stabil volt. Azonban a 20. század második felétől egyre több idegenhonos faj jelent meg, részben véletlenül, részben emberi beavatkozás (pl. haltelepítés) nyomán.

Idegen vagy inváziós?

Nem minden idegen faj invazív, de amelyik gyorsan szaporodik, kiszorítja az őshonosokat, és megváltoztatja az élőhelyi viszonyokat, az komoly problémát jelent. A Balatonban ilyen például:

• Amur (növényevő hal, eredetileg Ázsiából): megeszi a vízinövényeket, így módosítja a víz oxigéntartalmát és élőhelystruktúráját.
• Fehér busa és pettyes busa: szűrőfalatú planktonfogyasztók, versenyhelyzetet teremtenek más fajokkal.
• Naphal: az akváriumokból szabadult ki, apró, színes, de agresszív faj, amely az őshonos halak ívását is veszélyezteti.
• Törpeharcsa: rendkívül szapora, és alig akad természetes ellensége.
• Ezüstkárász: elszaporodott inváziós faj, amely táplálékkonkurenciát jelent és más fajok ivadékait pusztítja.

Amikor a természet nem tud lépést tartani

Az inváziós fajok nemcsak a többi halat szorítják ki, hanem módosítják az egész ökoszisztéma működését. Például a planktonfogyasztó busák miatt csökkenhet a víz tisztaságát szabályozó algák száma, ez pedig a vízminőség romlásához vezethet. Ha kevesebb a vízinövény, kevesebb az oxigén, és ez károsíthatja az ívóhelyeket.

A Balatonban található veszélyeztetett fajok közül kiemelendő:

• Lápi póc – egykor gyakori volt, ma már ritkaság, különösen érzékeny a vízszennyezésre.
• Menyhal – egy hidegvízi halfaj, amely a Balaton felmelegedő vizében egyre rosszabbul érzi magát.
• Garda – bár még elterjedt, ívási szokásai miatt kiszolgáltatott a part menti beépítéseknek és horgászati nyomásnak.

Eközben a turizmus és a horgászat egyre nagyobb gazdasági súllyal bír. Évente több százezer horgász fordul meg a tónál, és a telepített halak (pl. ponty) aránya mára dominánssá vált a horgászzsákmányban.

Van kiút, de csak hosszú távon

Az egyik legfontosabb eszköz a tudatos fajkezelés: olyan haltelepítési stratégiák, amelyek nemcsak a horgászok igényeit, hanem az ökológiai egyensúlyt is figyelembe veszik. Az utóbbi években már alkalmazzák a célzott busa-eltávolítást, és korlátozzák bizonyos fajok telepítését.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Magyar Haltani Társaság folyamatosan monitorozza a fajösszetételt. Kiemelten figyelik az inváziós fajok terjedését, valamint a klímaváltozás hatásait (pl. vízhőmérséklet-emelkedés, oxigénszint-csökkenés).

A horgászok, vízparti lakók és nyaralók oktatása kulcsfontosságú. Ha az emberek felismerik, mi az invazív faj, és hogyan viselkedjenek vele kapcsolatban (pl. ne engedjék vissza a vízbe a törpeharcsát!), az segíti a természetvédelmi célokat.

Forrás: green.hu