Új halfaj jelent meg a Dunában: egyre több példányt fognak ki a horgászok

Megosztás:

Úgy tűnik, tartósan megtelepedhet a magyarországi Duna-szakaszon egy eddig csak délebbről ismert halfaj. A szávai állasküsz (Alburnus sava) első igazolt hazai példánya idén júniusban került elő Uszódnál, azóta azonban Tolna vármegyében horgászok is több egyedet fogtak. A szakemberek szerint a megfigyelések alapján a faj a hazai halfauna állandó tagjává válhat.

Újabb érdekes felfedezéssel bővült a magyarországi vizek élővilágáról rendelkezésre álló tudás. A szávai állasküsz jelenlétét 2026 júniusában igazolták először a Duna magyarországi szakaszán. A kutatók már korábban számítottak a megjelenésére: Harka Ákos és Sallai Zoltán a Magyarország halfaunája című könyv 2025-ös második kiadásában is jelezte, hogy a déli országhatár közelében észlelt példányok alapján a faj hamarosan a hazai Duna- és Tisza-szakaszon is felbukkanhat.

A várakozás gyorsan beigazolódott. Június 29-én, a Paksi Atomerőmű környezeti kibocsátásának monitorozásához kapcsolódó halfaunisztikai mintavétel során egy kifejlett példányt találtak a Duna uszódi szakaszán. A hal egy küszrajban úszott, és nagy teljesítményű elektromos halmintavevő eszközzel sikerült befogni.

Horgászok is több példányt fogtak Tolna vármegyében

Az első tudományosan igazolt hazai előfordulást követően újabb érdekes adatok érkeztek a Magyar Haltani Társasághoz. Boros András egy különleges, nagyobb termetű halról küldött fényképeket a társaság Mit fogtam? rovatába, mert úgy vélte, állasküsz akadt a horgára.

A szakemberek a felvételek alapján megerősítették a fajazonosítást. A horgász október 2-án, Gerjen térségében, az 1519-es folyamkilométernél fogta a példányt. A hal néhány szem csontkukacra kapott, egy etetőkosaras szereléken. A beszámoló szerint a kapás kifejezetten vehemens volt.

A történethez hozzátartozik, hogy Boros András barátja, Glück József már egy héttel korábban is több állásküszöt fogott Fadd környékén, az 1507-es és 1508-as folyamkilométer közötti szakaszon. A két helyszínen jelentkező fogások már arra utalnak, hogy nem egyetlen véletlenszerű előfordulásról van szó, hanem a faj egyre nagyobb területen van jelen a Duna hazai szakaszán.

Könnyen összetéveszthető a közönséges küsszel

A szávai állasküsz első ránézésre nem feltétlenül tűnik különlegesnek. Külső megjelenésében hasonlít a közönséges küszre, ezért a biztos fajazonosításhoz több apró anatómiai jellemzőt is meg kell vizsgálni.

A szakemberek egyik fontos támpontja az oldalvonal mentén található pikkelyek száma. Az állasküsz esetében ez meghaladja a hatvanat, míg a közönséges küsznél jellemzően kevesebb pikkely található ezen a szakaszon. A faj elkülönítésében a hasi él pikkelyezettsége és egyes úszósugarak száma is segítséget nyújt.

Az Alburnus sava tudományos nevű halfajt 2017-ben írták le önálló fajként. Eredetileg a Száva vízrendszeréből ismerték, ahol kavicsos, gyorsabb folyású folyószakaszokon él. Folyóvízi vándorhal, amely szaporodási időszakában a kisebb mellékfolyók sekélyebb, kavicsos részeit is felkeresi.

A szakemberek szerint a magyarországi megjelenése a faj természetes elterjedésének északabbra húzódását jelezheti. A következő időszakban érdemes lesz figyelni az újabb előfordulásokat, különösen a Tisza hazai szakaszán, ahonnan egyelőre még nem sikerült igazolni a jelenlétét.

A szávai állasküsz felbukkanása így nemcsak a horgászok számára érdekes újdonság, hanem a hazai halfauna kutatásának is fontos fejleménye. A további fogások és tudományos megfigyelések segíthetnek pontosabban feltérképezni, milyen gyorsan terjed a faj a Duna magyarországi szakaszán.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük