Újra algában gazdagabbak a Balaton nyugati területei
Az elmúlt időszak szeles, időnként viharos időjárása ellenére az elmúlt két hétben az algabiomassza növekedésnek indult, különösen a Balaton nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében – adta hírül a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez (BLKI).
Ezen a tóterületen az a-klorofill koncentráció meghaladta a 45 µg/L-es értéket, míg a tó középső és keleti területein (Szemesi- és Siófoki-medence) 25-30 µg/L között volt. Visszatért tehát az a trofikus grádiens, amelyet a tó hossztengelyében a korábbi évtizedekből jól ismerünk, de az elmúlt közel egy évben jellemzően nem volt megfigyelhető.
A mért a-klorofill koncentrációk alacsonyabbak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 µg/l-es határértékénél, amely az üdülővízben még megengedhető algamennyiséget jelöli (amennyiben a víztérben a cianobaktériumok dominanciája figyelhető meg).
Távérzékeléses módszerrel nyomon követve az algabiomassza mennyiségi változásait és eloszlását, szintén megfigyelhetjük, hogy a tó nyugati területein az algabiomassza jelenleg közel a duplája a középső és keleti területeken észlelt biomasszának.
A kutatók szerint a fitoplankton összetételét tekintve a nyárra jellemző fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok és fecskemoszatok (páncélos ostorosok) részesedése tovább növekedett a Balatonban.
Július közepére a Siófoki-medencében biomassza részesedésük meghaladta a 80 százalékot, míg a Keszthelyi-medencében a 90 százalékot. A keleti medencében a cianobaktériumok aránya kifejezetten magasabb, egyértelműen dominálnak, míg a Keszthelyi-medencében a páncélos ostorosok az uralkodók.
További említést érdemlő különbség, hogy a keleti medencében a molekuláris nitrogén megkötésére nem képes Planktothrix fajok, Oscillatoria fajok jelenléte figyelemreméltó, ugyanakkor a nyugati területeken az Aphanizomenon flos-aquae fonalas cianobaktérium tűszerű kolóniáinak megjelenése és terjedése a feltűnő.
A balatoni fitoplankton egyéb közönséges taxonjai – a zöldalgák, kovaalgák, egybarázdás moszatok – részesedése nem vagy alig haladta meg a 3 százalékot.
„Az elkövetkezendő hetek balatoni algahelyzetét az időjárási viszonyok nagyban meghatározhatják. Szélcsendes meleg, kánikulai napok kedvezhetnek egyes algafajok elszaporodásának” – írta közleményében a BLKI.
Forrás: pecaverzum.hu
- Vádat emeltek a Szolnoknál garázdálkodó kínai orvhorgászok ellen
- Robbant a bomba: sok horgász szerint igazságtalan a Tisza-tavi tiltás
- A Duna árnyékában: új mellékvízben tűnt fel a kecsege
- Ritkán látható monstrum került felszínre
- Karácsony után tűnt el, februárban találták meg egy horgásztóban
- Tíz éve eltűnt autót emeltek ki a Dunából holttesttel az utastérben
2026. február 17.
Ritka, védett halfajok kerültek elő a Kis-Rábából
2026. február 17.
Megfogták az idei első rekordhalat Maconkán
2026. február 17.
Korai pontytelepítés az RSD-n: közel 50 tonna hal érkezik tavasszal
2026. február 16.
Pár óra, két kapitális fogás: süllő és óriásharcsa Tiszakécskén
2026. február 16.