Véget ért a tavi viharjelzési szezon: 250 embert mentettek ki a vízből

• Jó fogás
• 2026. november 3.
• 0

Október 31-én lezárult a 2026-os tavi viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon.

Az idei időszakot rendkívüli szárazság, az átlagosnál magasabb hőmérséklet és több rendkívül erős vihar jellemezte. A Balatonra nyolc, óránkénti 90 kilométert meghaladó széllökésekkel járó vihar csapott le, a legerősebbnél 104 kilométeres szélsebességet mértek Siófok térségében. A vízirendészet munkatársainak sem kevés feladatuk volt: 148 alkalommal avatkoztak be, és összesen 250 embert mentettek ki a vízből.

Szárazabb és melegebb volt az idei szezon

A HungaroMet Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös szezonértékelése szerint április 1. és október 31. között működött a viharjelző rendszer a három nagy magyarországi tavon. A meteorológiai előrejelzéseket és viharjelzéseket a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma készítette, a jelzőberendezések üzemeltetését pedig a katasztrófavédelem végezte.

Az idei viharjelzési időszak az átlagosnál jóval szárazabb és melegebb volt. A csapadék mennyisége mintegy 60 százalékkal maradt el a megszokottól, az átlaghőmérséklet pedig 1,7-1,9 Celsius-fokkal meghaladta a sokéves átlagot. A Balaton keleti medencéjében az év első hat hónapjában a szél átlagos sebessége 3 százalékkal volt magasabb a sokéves értéknél, a nyugati medencében viszont 6,5 százalékkal alacsonyabb értéket mértek.

A havi széladatok alapján április bizonyult a legszelesebb időszaknak, május a második, július pedig a harmadik helyen végzett. A tó térségében a nyár a mérések kezdete óta a második legmelegebb volt, ennél magasabb értékeket csak 2024-ben regisztráltak. A nyári középhőmérséklet Siófokon 24,8, Keszthelyen 23,6 Celsius-fok volt, augusztus 4-én és 5-én pedig több mérőállomáson 39-40 fok közötti hőmérsékletet mértek. A legmagasabb értéket Balatonedericsen regisztrálták, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála.

Nyolc komoly vihar érte el a Balatont

A szezonban nyolc olyan vihar érte el a Balatont, amelynél a széllökések sebessége meghaladta az óránkénti 90 kilométert. Májusban három, júliusban kettő, augusztusban, szeptemberben és októberben pedig egy-egy ilyen eseményt regisztráltak. A legerősebb vihar május 27-én csapott le a térségre, amikor intenzív zivatarvonal vonult át a tó felett. Siófok környékén 104 kilométeres óránkénti széllökést mértek, a Balaton középső medencéjében, Balatonszemes térségében pedig a 100 kilométeres értéket is elérte a szél.

A szárazság különösen a nyári hónapokban volt feltűnő. Mindhárom nagy tónál 1901 óta a legszárazabb nyarat jegyezték fel. A Balaton térségében a három nyári hónap alatt mindössze 50-70 milliméter csapadék hullott, ami az 1991 és 2020 közötti időszak átlagának jellemzően csak az egyharmada. A keleti medencében ez az arány mindössze 30 százalék volt. A keszthelyi medencében valamivel több eső érkezett, Gyenesdiáson például 92 millimétert mértek.

A Velencei-tó térségében még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet: a megszokott nyári csapadékmennyiségnek még az egynegyede sem hullott le. A 35 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletű napok száma a Balaton mérőállomásain 10 és 15 között alakult, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál pedig egyaránt 16 ilyen napot jegyeztek fel. A kevés eső ráadásul egyenetlenül oszlott el, a Balaton térségében a nyár elején, június 10-én egyetlen nap alatt 15-20 milliméter csapadék érkezett.

250 embert mentettek ki a vízből

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a teljes szezonban folyamatos szolgálatot láttak el a tavon. A munkában közel 60 rendőr vett részt, akik 30 szolgálati kisgéphajóval biztosították a vízirendészeti jelenlétet. Az intézkedésekre és mentésekre elsősorban a fürdőeszközöket használók, a szörfösök, a vitorlázók és az elektromos meghajtású vízijárművekkel közlekedők körében volt szükség.

A rendőrség összesítése szerint 148 alkalommal avatkoztak be, és összesen 250 fürdőzőt vagy vízi közlekedőt mentettek ki a vízből. A szezon ugyanakkor tragédiákat is hozott: április 1. és október 31. között öten fulladtak a Balatonba. Halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset viszont nem történt a vizsgált időszakban.

A viharjelzési rendszer működtetése ezért nemcsak az időjárási szélsőségek előrejelzése miatt fontos, hanem a mentési feladatok előkészítésében is meghatározó. A vízirendészet folyamatos tájékoztatást kapott a jelzések állapotáról, így a rendőrök a várható időjárási változásokhoz igazíthatták szolgálatukat.

A következő szezonig is elérhetők a biztonsági információk

A Balatonon idén is három, egymástól függetlenül működő viharjelző rendszer szolgáltatta a figyelmeztetéseket. A tó keleti, középső és nyugati medencéje külön jelzést kapott, az adott terület aktuális időjárási viszonyaihoz igazodva. A berendezések mellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ingyenesen letölthető TAVIHAR mobilalkalmazása is segítette a vízen tartózkodókat. A HungaroMet Meteora alkalmazásában szintén követhetők voltak a viharjelzések és az aktuális időjárási adatok.

A szezon során karbantartási munkákat is végeztek. Több helyszínen akkumulátorokat cseréltek, hogy áramkimaradás esetén is biztosított legyen a jelzőberendezések energiaellátása. A Fertő-tavon pedig a karbantartást követően 2026 nyarán ismét üzembe helyezték a magyarországi, fertőrákosi viharjelző végpontot.

A viharjelzési szezon lezárultával a tóparti fényjelző berendezések október 31-től a következő idény kezdetéig nem működnek. A vízen tartózkodók biztonságát azonban egész évben szolgálják az időjárási tájékoztatások és a hatóságok figyelmeztetései. A tapasztalatok alapján különösen fontos, hogy a horgászok, fürdőzők és vízi sportolók ne csak a viharjelzésekre hagyatkozzanak, hanem indulás előtt is tájékozódjanak az aktuális időjárásról.