ÁSZ-jelentés: ezért maradt el évekig a Velencei-tó vízpótlása

• Jó fogás
• 2026. január 21.
• 0

Az ÁSZ jelentése feltárta, miért maradt el a Velencei-tó vízpótlása: évekig voltak tervek, de nem születtek döntések, miközben nőtt a kár.

🌊 Miért nem kapott vizet a Velencei-tó akkor sem, amikor már mindenki látta a bajt?
Erre ad egyenes választ a Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése, amely részletesen feltárja a vízpótlás elmaradásának okait.

A dokumentum szerint nem a tervek hiánya, hanem az elmaradt döntések vezettek oda, hogy a tó vízhiánya tartóssá vált – annak ellenére, hogy a vízpótló rendszer létezik.

📑 Tervezés volt – döntés nem

Az ÁSZ-jelentés rögzíti:

• már 2021-ben készült kormány-előterjesztés a vízpótló rendszer rekonstrukciójára,
• hároméves kivitelezési idővel,
• ám nem született végrehajtási döntés.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban is készített előterjesztéseket – eredmény nélkül. Erről az aHang számolt be.

💸 A halogatás ára: négyszeres költség

A jelentés szerint a késlekedésnek konkrét pénzügyi következményei lettek:

• 2021-ben a rekonstrukció becsült költsége 6,3 milliárd forint volt,
• a 2024 végére elkészült tervekben már 24,5 milliárd forintos forrásigény szerepel.

📈 Vagyis a döntés elmaradása többszörösére drágította a helyreállítást.

🌍 Civil nyomás és igazolt aggodalmak

A Velencei-tó ügye 2025 tavasza óta erős civil nyomás alatt áll, többek között az aHang oldalán indult petíciónak köszönhetően.
A kezdeményezést az

• Alba Natura Civil Alapítvány,
• a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége,
• és a Sukorói Összhang Civil Társaság indította.

🎯 Követelésük egyértelmű:
a vízpótlás és az ökológiai védelem ne kommunikációs ügy, hanem számon kérhető állami feladat legyen.

🧭 Kié most a felelősség?

Az ÁSZ kimondta:
🗣️ „A Velencei-tó ügye nem azért csúszott évekig, mert nem volt terv, hanem mert nem születtek meg a döntések.”

A jelentés rögzíti azt is, hogy:

• 2024. július 31-ig a vízgazdálkodásért a belügyminiszter felelt,
• augusztus 1-jétől a feladat az Energiaügyi Minisztériumhoz került.

📌 Az ÁSZ kifejezetten az energiaügyi miniszternek fogalmazta meg javaslatait:
meg kell határozni a megvalósítás sorrendjét, időtávját és a forrásokat.

⚠️ Rejtett konfliktusok a háttérben

A jelentés feltár egy kulcsfontosságú érdekellentétet is:
a Zámolyi- és Pátkai-tározók egyszerre szolgáltak

• vízpótlási tartalékként,
• és horgászati, üdülőtavi célokat.

🎣 A Zámolyi-tározó haszonbérlője a Magyar Országos Horgász Szövetség,
🎣 a Pátkai-tározóé a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége volt.

Az ÁSZ szerint ez a kettős szerep kritikus időszakokban akadályozta a gyors vízátvezetést.

📉 A veszteség számszerűsíthető

A jelentés szerint a visszatartott víz párolgása 2024 tavaszáig mintegy 11,24 millió köbméter veszteséget okozott,
ami a Velencei-tó vízszintjében körülbelül 45 centiméternek felel meg.

⏰ Most már határidő is van

📜 A számvevőszéki törvény alapján az érintett szerv vezetőjének
30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

Mivel a jelentés 2025. december 19-én vált nyilvánossá,
a határidő akár napokon belül lejárhat.

Az aHang azt várja az Energiaügyi Minisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra:

• mikor vették kézhez a jelentést,
• mikorra készül el az intézkedési terv,
• és mikor indulnak el a valódi, érdemi lépések.

Az ÁSZ-jelentés és közlemény olvasható ITT és ITT..

Forrás: pecaverzum.hu