Biológiai szúnyoggyérítés az árvíz után

• Jó fogás
• 2024. október 5.
• 13
• 0

A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, a csípőszúnyogok lárvái tömegesen fejlődhetnek ki.

A szokatlan őszi lárvagyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái. A meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek még segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken.

A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést. Az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. Ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan. Összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken biológiai szúnyoggyérítés sem végezhető.