Egy medúzára emlékeztető invazív faj miatt figyelmeztetnek a kutatók

• Jó fogás
• 2026. augusztus 2.
• 0

A Balti-tengerben gyorsan terjedő invazív fésűs zselé a halak ikráit és lárváit fogyasztja, ami komoly ökológiai kockázatot jelent.

Egy medúzára emlékeztető, ám valójában fésűs zselének nevezett invazív faj egyre gyorsabban terjed a Balti-tengerben, ahol a halak ikráit és lárváit fogyasztva komoly veszélyt jelenthet az ökoszisztémára. A kutatók ezért fokozott figyelemmel követik a faj terjedését, mivel hosszabb távon a halállományra és a halászatra is jelentős hatással lehet.

Alkalmazkodóképessége teszi különösen veszélyessé

A Mnemiopsis leidyi az Atlanti-óceán nyugati partvidékéről származik, Európába pedig feltehetően a hajók ballasztvizével jutott el. Az elmúlt évtizedekben több tengeri térségben is megjelent, ahol invazív fajként gyorsan elterjedt.

A szakemberek szerint elsősorban zooplanktonnal táplálkozik, de a halak ikráit és frissen kikelt lárváit sem kíméli, ami különösen a spratt és a hering állományára jelenthet komoly veszélyt. Ha ezeknek a fajoknak romlik az utánpótlása, az idővel a halászati ágazatban is érezhető következményekkel járhat.

A fésűs zselé sikerének egyik kulcsa rendkívüli alkalmazkodóképessége. Táplálékhiány esetén saját lárváit, sőt petéit is képes elfogyasztani, így olyan időszakokat is átvészel, amelyek más fajok számára komoly kihívást jelentenének. A sekélyebb, melegebb és tápanyagban gazdag part menti vizek különösen kedvező feltételeket biztosítanak számára.

Az oxigénhiány is segítheti a terjedését

A Balti-tengerben ugyan él egy természetes ellensége, a háromtüskés pikó, amely a fésűs zselé lárváit fogyasztja, ám ennek a halfajnak is egyre nehezebb alkalmazkodnia a változó környezethez.

A kutatók szerint a víz oxigéntartalmának csökkenése, valamint az úgynevezett oxigénhiányos vagy „holt” zónák terjedése visszafoghatja a háromtüskés pikó aktivitását. Ez közvetve tovább növelheti a fésűs zselé túlélési esélyeit és felgyorsíthatja az invazív faj terjeszkedését.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a Balti-tenger ökológiai egyensúlyát egyszerre több tényező is befolyásolja. Az éghajlatváltozás, a víz oxigénszintjének csökkenése, a sótartalom változása, valamint az idegenhonos fajok megjelenése együttesen alakítják a tengeri élővilág jövőjét.

Bár nem minden betelepülő faj jelent veszélyt, a Mnemiopsis leidyi esetében a kutatók különösen óvatosak. Úgy vélik, hogy gyors terjedése hosszabb távon a táplálékhálózat működését és az őshonos halfajok fennmaradását is befolyásolhatja, ezért továbbra is kiemelt figyelemmel követik az állomány alakulását.

Forrás: agroinform.hu